Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám - Gion Nándor: Aranyat talált (regény – III. rész)

megyek a szabad világba, a hét folyamán pedig te is kikerülsz innen. Vasárnap várlak. Glázer Lajos szinte félájultan dőlt el az ágyán.- Ha ez igaz... százszor megcsókolom a kezedet. És ezerszer megcsókolom a tá­bornok úr cipőjét.- A tábornok elvtárs egészen mást vár el tőled. Körültekintőbb akciókat, és a tiszta haszon húsz százalékát.- Kilencven százalékot is szívesen adok...- A tábornok elvtárs szerény ember, egyáltalán nem jellemző rá a mohóság - mondta Tölgyesi Mihály. - Csak hát ő is a piacról él. Legyen harminc százalék. Ezt azonban kellő rendszerességgel nyálazd le a kezembe és én majd továbbítom.- Természetesen... természetesen... - habogta Glázer Lajos, és felült az ágyán.- Rólam is szólhattál volna néhány jó szót a tábornok barátodnak - mondta bá­natosan Csapó János. Tölgyesi Mihály szemrehányóan és majdnem sértődötten végigmérte az önér­zetes vasutast.- Minek nézel te engem? Lelketlen tuskónak? Persze, hogy szóltam rólad. Meg­feleztük a büntetésedet. Legfeljebb öt évet kapsz. Ennyit akár fejenállva is kibírsz. Most már Csapó János is úgy bámult Tölgyesi Mihályra, mint egy jóságos cso­datevőre, és ő is dadogva beszélt.- Lehet... lehet, hogy egyszer még állomásfőnök leszek Mezőtúron vagy Kisújszálláson... Ha bajba kerülnél..., ha kenyérgondjaid lennének, mindenkor felveszlek forgalmistának.- Köszönöm - mondta Tölgyesi Mihály. - Egyszer mindenképpen körülnézek Mezőtúron és Kisújszálláson.- Én továbbra is megmaradok szociáldemokratának - mondta az önérzetes ál­lomásfőnök.- Semmi kifogásom ellene. De erről ne pofázz túl sokat. Ezt a tábornok elvtárs üzeni. Körülbelül egy óra múlva Szögnélküli János kinyitotta a cella vasajtaját, és Töl­gyesi Mihályt kiengedték a napfényes utcára. Elment a Madách térre, beköltözött az első emeleti lakásába, amelyben kissé kopott, de masszív és kényelmes búto­rok voltak, a konyhában egy kiló barna kenyeret is talált, és hónapok után végre nem kellett csótányokkal küszködnie. Mindez egy keddi napon történt, csütörtökön meglátogatta Püspöki Sándor, pénzt adott neki, nem túl sokat, éppen annyit, hogy naponta egyszer lemehetett a sarki kocsmába, ahol híg pótkávét ivott, bablevest, virslit vagy főtt kolbászt evett, ezután általában elfogyasztott egy korsó sört is, vagy ha nem volt sör, vala­miféle üdítőt, amitől émelygett a gyomra, de ezzel együtt is jól érezte magát. Vasárnap Glázer Lajos csöngetett be hozzá, kezet csókolt neki, és átadott egy ezüst fedelű zsebórát, útközben ugyanis besurrant egy lakásba, ahol eléggé sze­gényes zsákmányt szerzett, egyetlen zsebóra volt a harminc százalék. A későbbi­ekben azonban Glázer Lajos már eredményesebben dolgozott, és egyre bősége­sebbek lettek a harminc százalékok értékcikkekben és pénzben. 26

Next

/
Thumbnails
Contents