Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Fried István: Összehasonlítás és kultúraköziség (Régi-új tudományelmélet felé)
irodalmi multietnicitás kutatását ösztönözheti, hanem a politikai/állami határoktól független „egynyelvű" kultúra, irodalom különféle, egymást olykor keresztező meghatározottságainak, az eddigieknél feltehetőleg megbízhatóbb elemzését is. Miáltal az Alpok-Adria-térség irodalmainak, kultúráinak egymás mellé állításakor, egymásra vonatkoztatásakor elért, elérendő kutatási eredmények általában hasznosíthatók az irodalomközi együttesek vizsgálatakor, a különféleképpen fölfogott, csoportosított közép-európai, kelet-közép-európai, dunatáji, Monarchia-beli, délkelet-európai (szub)régiók (ábránd, hogy nemzetközi összefogással készülő, de legalább is arra igényt tartó?) szinkron és diakron leírásakor. Egyelőre (nálunk) szokatlan, ha a komparatisztikát többes számú alakban látjuk viszont egy könyv címlapján, igaz, a tudomány- és a kultúraköziség erősítő tényezőjeként. Tehát nem (irodalom)tudományos iskolák vitatják regisztrálva, hanem a különféle tudományágak komparatisztikai lehetőségeit szemrevételezve. Mivel feltételezhető, hogy az „ágazati" komparatisztikák nemcsak az egymás közti távolságot rövidíthetik meg, hanem önmaguk korszerűsödését is nagy mértékben segíthetik elő. Példával élve: ahhoz, hogy „euro- jogászok" intézzék az országhatárokon túlnyúló, legalább két államban/országban élő - többnyelvű, többkultúrájú, különféle jogi iskolázottságú - állampolgárainak ügyeit, a különféle, egymással nem, vagy alig harmonizáló jogrendszert, jogi gondolkodást egybevetve, összehasonlítva, egymáshoz közelítve úgy kell újraszervezni, hogy az egymástól eltérő jogi nyelvek harmonizáljanak. Az egyediség, az individualitás meg a közös, hasonló tudat, nyelv, az egymástól elváló, de e sokféleségben egymást gazdagító „szólamok" föltárulásához, megértéséhez, akceptálásához a tudomány- és a kultúraköziség módszeres elveinek és nem kevésbé módszeres gyakorlatának kidolgozása, érvényesítése számottevő segítséget nyújthat. Jegyzet A jelen dolgozat valójában az alábbi tanulmánykötet értekezéseire épül, olyan „könyvismertetés", amely az egyes dolgozatok főbb megállapításait egymással szembesíti, szabad előadásban bőségesen idézi, s hozzájuk illeszti a maga kutatásait: Vergleichende Wissenschaften. Interdisziplinarität und Interkulturalität in den Komparatistiken. Szerk. Peter V Zima. Tübingen 2000. Gunter Narr Verlag. (Az idézett tanulmányok: Peter V. Zima: Verleich als Konstruktion; Christian Autexier: Von der Rechtsvergleichung zum rechtskulturellen Vergleich; Carsten Koch: Möglichkeiten und Grenzen der Vergleichenden Religionswissenschaft; Hans-Martin: Gauger: Der Vergleich in der Sprachwissenschaft; Manfred Schmeling: Literarischer Vergleich und interkulturelle Hermeneutik; Johann Strutz: Komparatistik als Theorie und Methodologie des Kulturvergleichs; Ursula Link-Heer: Was vergleicht man, wenn man zur Begriffsgeschichte von »Manierismus« forscht?. A kötet ezen kívül összehasonlító politológiai, közgazdaságtani és társadalomtudományi értekezéseket tartalmaz). Egyéb hivatkozott munkák Claudio Magris: Duna. Ford. Kajtár Mária. Bp., 1992. Siebenbürgen. Szerk. Georg Aescht. Klagenfurt/Celovec 1999. Wieser Verlag 88
