Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 10. szám - Kelecsényi László: „Az élet álom“ (Krúdy Gyula kézjegyei)

ban Krúdy-novellahős), számos regényéről írt ismertetést, és halála után nem múlott el évforduló az ő emlékező cikke nélkül. Ring Pál pedig kései pályakezdő költő, akinek verseskötete elé - nagy megtiszteltetés! - a befutott írótárs 1927-ben előszót ír. S egyikőjükről sem feledkezik meg, amikor a Boldogult úrfikoromban nyomdafestéket lát. (Ring egyébként nem az éhenkórász újdondászok kenyerét ette: Krúdy előszavának tanúsága szerint egy Váci úti vasgyárban dolgozott fűtőként, a költészetet a pihenéstől lopott óráiban művelte.)

Három, egymástól látszólag független, különböző időpontokban dedikált kötet különleges összefüggéseire világít rá. Acél Ilona, Törzs Jenő és Beöthy László a címzettek. A három könyv - mindhárom más kiadvány - három különböző helyen, kettő magángyűjteményben, egy pedig a Széchenyi Könyvtár tulajdonában található. Vajon miért dedikált Krúdy színészeknek? Acél Ilona még magyarázható némiképp, hiszen író volt a férje, Csathó Kálmán. No de a fiatal, még alig ismert Törzs vajh miért kapott az írótól emléksorokat? S mit jelent a Cs. Acél Ilonának írott akár még félre is értelmezhető fordulat: „a szép napok legszebbjének"? Beöthyt pedig egyenesen „Keresztelő Jánosomnak" titulálja. Mi a magyarázata e furcsaságoknak?

Ha más nem, a dátum eligazít. Mindhárom ajánlás 1913-as. Ebben az évben Krúdynak valami köze kellett legyen a színházhoz. Volt is! Az akkori Magyar Színház 1913. november 15- én mutatta be a Zoltánka című darabját. A háromfelvonásos játék, amelynek előadási híreivel tele vannak a korabeli Színházi Elet őszi számai, a Krúdyt akkor erősen foglalkoztató, divatos Petőfi-mitológiára épült. (Egyik előzménye a darabnak a Pesti farsang című novella, Nyugat, 1912. január 1., melynek témája beledolgozódik a színpadi műbe.)

Ha innen nézzük, a dedikádók logikája megvilágosul. A darab és az előadás adja az összefüggést. Aztán ha felütjük a színmű kötetkiadását (Franklin, 1913), megtaláljuk a végső bizonyítékot (feltéve, hogy a gondatlan könyvkötő nem tépte ki ezt a lapot felületes munkája során). Ott a színlap közli, Szendrey Júliát Cs. Acél Ilona Zoltánkát, Petőfi fiát Törzs Jenő alakította a Beöthy László által igazgatott Magyar Színház színpadán. Sajnos, az előadás nem aratott sikert. (Bővebben lehet olvasni a kudarc okairól Kellér Andor Bal négyes páholy című könyvében. Magvető, 1978, 313-314. p.) A három kötet mindenesetre híven őrzi az egykori előadás és közreműködői emlékét.

Más dedikádók összetartozására is fény derül. 1916. december 15-én, ugyanakkor és ugyanott, ugyanazt a kötetét adja Miklós Andornak és Sebestyén Amoldnak. A könyv az 1916-os Szindbád. A feltámadás, a helyszín, amelyre a bejegyzések egyértelműen utalnak vagy Az Est szerkesztősége, vagy valamilyen alkalmi találkozó, munkavacsora. Nemsokára, a következő évben megalakul az Est-lapok konszernje. Három magas példányszámú lapjuknak Krúdy is állandó munkatársa lesz. Miklós Andornak még 1919-ben is aláír egy új kötetet (Asszonyságok díja) „jó gazdámnak" nevezi őt, miként korábban Sebestyént „az írók legjobb barátjának".

A másik oldal sem marad ki. Krúdy nem tette, nem tehette meg, hogy publikációs fórumai között azok politikai színezete, hovatartozása alapján szelektáljon. Nemcsak az Est-lapoknak út, hanem publikált a jobbra tartó Új Nemzedék és a Magyarság hasábjain is. Főszerkesztője, olykor alapítója volt e lapoknak az a Milotay István, akinek Krúdy 1922-ben „régi barátsággal" ajánlja frissen megjelent Hét bagoly dmű regényét.

A szebbik nem képviselői is bizonyára jócskán kaptak ajánlásokat, dedikált Krúdy-könyve- ket. Ezek közül meglehetősen kevés példány került múzeumok vagy magángyűjtők kezébe. A megtisztelt hölgyek valószínűleg nem szívesen váltak meg becses relikviáiktól. A tízes évek közepéről való az a két dokumentum, amely a jéghegy víz feletti csúcsaként jelzi az ilyesféle dedikálások emlékét. „Mancikának, a kismadárnak hódolattal" ajánlja a Pest ezerkilencszáztizenötben dmű gyűjteményes kötetét. Tűnődhetünk azon, ki lehetett a „kismadár" 1915-16 fordulóján, mikor a könyv megjelent. Krúdy ekkor a Royalban lakik, a szállodát bérlő Várady Gyula feleségéhez fűzi alig titkolt kapcsolat, már szerelmes az asszony nevelt lá97