Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bárth János: Tanyák a változó időben
A másodlagos tartozéktanyák létrejöttében néha talán szerepet kap még a hajdani tartozéktanya-tartó mezővárosi eszmény is. A gazdasági telephely szerepű tanya, amelynek gazdája városban, faluban lakik, de tanyáján gazdálkodik, lakóhelye és gazdasági telepe között autóval, motorkerékpárral naponta akár többször is közlekedik, a jövendő egyik lehetséges tanyája. 8. Üdülőtanyák Városi lakosok, leginkább romantikus értelmiségiek által megvásárolt, jól-rosszul „archaizált", „kicsinosított", pihenőhely szerepű tanyaházak. Kínos igyekezettel rendben tartott, gereblyézett udvaraik, barnára festett léc egyenkerítéseik, szokatlan, néha tájidegen építészeti megoldásaik, pl. bolthajtásos csapott tornácaik messziről árulkodnak sorsukról. Távlatok A Tanyák a változó időben című négy éves néprajzi kutatási program 1997-ben hivatalosan lezárult. Ez a valóságban azt jelenti, hogy elzárultak azok a csapok, amelyeken négy évig OTKA forintok csörgedeztek a kutatások költségeinek fedezése céljából. Tanyakutató törekvéseim azonban nem lanyhultak. Annál is inkább, mert a felgyülemlett tanyai adattár mutatja, hogy szükség van még további tanyák adatainak feltárására, különösen a Duna-Tisza köze magyarországi, Bács-Kiskun megyei és Csongrád megyei szakaszán. Talán a következő évezred első éveiben megteremtődnek azok az anyagi feltételek, amelyek egy újabb Duna-Tisza közi tanyakutatást lehetővé tesznek! Ennek a kutatómunkának befejeztével születhet majd meg könyvnyi terjedelmű tervezett írásom a második ezredforduló Duna-Tisza közi tanyáiról, tanyai gazdaságairól és tanyai népéről. 7 0