Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Gáll Ernő: A regionalizmus kihívása
Gáli Ernő A regionalizmus kihívása A napjainkban mind erőteljesebben fellépő regionalista mozgalmak, a szaporodó regionalizációs fejlemények új jelentésekkel gazdagítják az erdélyiség örökségét. Ez a hagyomány tehát ebben a vonatkozásban is időszerűsített értelmezésre tarthat számot. Hol és milyen mértékben érintkezett/érintkezik az „erdélyi gondolat" a különböző nagyságrendű tájegységi törekvésekkel? Mi a jövője az Erdély-tudatnak a „régiók Európájában"? Ezek a kérdések nem légből kapottak. Nem valaminő öncélú szellemi játékosság szüleményei. Ellenkezőleg: objektív adottságokból, a valóságot tolmácsoló állásfoglalásokból, eszmecserékből következnek. Feszegetésüket sokfelé (nálunk is) fenntartások, gyanakvások kísérik. Számos tilalomfa veszi őket körül. A tabu-témák vesztegzára azonban már nem totális. Európai folyamatok, tájainkon bátornak számító értelmiségi kezdeményezések szorgalmazzák a globalizáció, a regionalizmus, a föderáció, a különféle autonómiák kapcsolatainak - itt és most érvényesíthető - megvilágítását. Az említett fogalmakkal s az általuk közvetített aspirációkkal egyre gyakrabban találkozunk a közírásban, a politikai diskurzusban. Ez a „konjunktúra" számos fogalomzavarral, sztereotip fordulattal jár együtt. Éppen ezért az elméleti tisztázás, a pontosítás és új fogalmak bevezetése megkerülhetetlen feladatnak mutatkozik mindazok számára, akik az erdélyiség tradícióját - napjaink meghatározó társadalompolitikai és szellemi áramlatainak hatására - ébreszteni próbálják. * A sürgető feladat teljesítését eszmetágító elemzések és viták segítik elő. Van mire hivatkozni, van kikre támaszkodni. Különösen örvendetes jelenség, hogy szúkebb pátriánkban színre lépett az a román értelmiségi csoport, amelynek tagjai - magyar szakemberekkel karöltve - erőfeszítéseiket éppen az említett problémakör tálalására összpontosítják. Elsősorban a marosvásárhelyi Pro Európa Liga kiadásában megjelenő Altera című folyóiratra gondolok. A színvonalas szemel több számát is (1998. 7, 8; 1999.9, 10, 11 sz.) a regionalizmus és a föderáció bemutatásának szentelte. Az újjászületett Magyar Kisebbség oldalain évek óta rendszeresen találkozhatunk a tájegységi s a kisebbségi mozgalmak összefüggéseinek a boncolgatásával. A Korunk immár hagyományossá vált súlypontos számokkal veszi ki részét a téma tudatosításából. A 2000.1-es száma például az autonómia formáival foglalkozik. A Hét szerkesztői és munkatársai figyelmének az előterében a régiók kérdése markánsan jelen van. A kutató-értelmező munkát serkenti a magyarországi, szlovákiai és vajdasági szerzőkkel, folyóiratokkal (Regio, Pro Minoritate) kiépített együttműködés. A külvilág felé való nyitottság pedig a nemzetközi szakirodalom eredményeivel való lépéstartást biztosítja. Kézirata közlésével búcsúzunk Gáli Ernőtől, a 83. évében elhunyt erdélyi tudóstól, a Korunk nyugalmazott főszerkesztőjétől (A Szerk.) 77
