Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 6. szám - CIÁNSZŐKE TISZA - Körmendi Lajos: A halhatatlan Tisza (Beszélgetés Dr. Hamar József ökológussal)

nem csupán gazdasági de társadalmi krízist is okozhat. Az ipar levegőszennyezése, a környezet szennyeződése szintén szociális és gazdasági problémaként jelentkezik, s itt beszélhetünk sokmindenről, az üvegházhatástól a folyók oly mértékű szennyezettségéig, hogy használni sem lehet majd. A Római Klub jelentése volt az első olyan felhívás, amit kezdtek komolyan venni. A változás azonban nem megy egyik napról a másikra. Bizonyos kiegyenlítő folyamatok vannak a társadalomban, hogy ne menjen el egyik oldalra sem, mert akkor az fog konfliktust okozni, s ráadásul még azt is kezelni kell.-A Tisza cián okozta katasztrófája mintha azt sugallná, hogy újra kell fogalmaznunk a vízzel való kapcsolatunkat.- Valóban új alapra kellene helyeznünk. Ráadásul számunkra ennek politikai, társadal­mi specifikuma is van a Tisza vízrendszerét illetően, hiszen mi vagyunk a medence alján, s a vizeink 96 százaléka kívülről jön. Magyarország a legérdekeltebb a vizeket illetően, hi­szen függő helyzetben van. Ma már nem a Monarchiában élünk, nem tartozik hozzánk a vízgyűjtő terület. Ezen a látszólag vizekben meglehetősen gazdag területen egyre na­gyobb lesz a vízigény és a vízhasználat, ezért az itt lévő államok számára stratégiai kérdés­sé fog válni a víz, vagy már azzá is vált, csak nem nagyon hangsúlyozzák. Azok a regioná­lis változások, amik az egész rendszert jellemzik, a hirtelen jött nagy áradások, az egyre több kárt okozó belvizek arra utalnak, hogy ez a ma még talán nagyjából elfogadható füg­gőségi helyzet mindinkább kiszolgáltatottsággá fog válni. Én azt mondom, ha nem vigyázunk, ki leszünk szolgáltatva szomszédainknak, s a helyzet nem javulni fog, hanem csak romlani. A folyó szennyezése részben spontán, mert olyan a szerkezete az illető or­szágban lévő állami gazdaságnak, hogy természetes számára az, amit tesz. Ekkor még meg lehet egyezni velük, lehet kommunikálni, együttműködést kialakítani. A gond akkor kez­dődik igazán, amikor a szennyezés vagy más barátságtalan cselekedet tudatos.- Van példa a tudatosságra?- Hogyne! Például egyértelmű, hogy a románoktól egyre kevesebb vizet kapunk, mert visszatartják a vizeket. Teszik ezt nyáron, meglehetősen intenzív vegetációs időszakban. Tudják, hogy kevés víz folyik át tőlük, de még így is korlátozzák az átbocsátást. Azzal sem törődnek, mennyire szennyezik a vizet, mondván, hogy úgyis elfolyik. Megjegyzem, ez nálunk is jellemző. Mi azt szeretnénk, ha rendeződne ez a dolog. A vizet stratégiai elem­nek kell tekinteni, s egyre inkább az lesz, mert hol kevés a víz, hol nagyon sok víz van, de sohasem akkor, amikor kellene. Ráadásul, ha mégjobban beavatkozunk a folyó életébe, mégjobban vissza fog ütni. Meg kell határoznunk viszonyunkat a vízhez. Tudjuk, hogy kell nekünk. Tudjuk, hogy a régi, folyószabályozás előtti állapotot nem tudjuk visszahozni, bármilyen érdekes és szép lehetett, mert akkor ki kellene telepíteni az ország lakosságának a 90 százalékát. Arra kellene törekednünk, hogy ezután ne vesszünk össze a folyóval, mert már nincs sok lehetőségünk. Meg kell próbálni a Tiszával és a többi folyóval úgy együttélni, hogy nekünk is jó legyen. Juhász Nagy Pál professzor mondta, hogy a környe­zetvédelem tulajdonképpen embervédelem. Az ember védelme saját maga ellen. Ha ed­dig akár társadalmi, akár gazdasági okokból eljutottunk addig, hogy ilyen mértékben bele­piszkáltunk egy olyan rendszerbe, amit a folyó jelent, akkor most már jó lenne másfelé ta­pogatózni, és máshogy kielégíteni igényeinket. Ez egyrészt technikai kérdés, másrészt vi­szont egyfajta önmérsékletet kell mutatnunk a víz használatát illetően, vagy pedig olyan magatartást, amely akár akkor, akár később minél kevesebb ártalmat és gondot okoz szá­munkra. Ha Magyarországon ezt úgy meg tudnánk határozni, hogy megkapna egy ko­moly társadalmi és szakmai támogatottságot, politikai konszenzust, akkor meg tudnánk határozni, hogy a belátható jövőben milyen gazdálkodást folytassunk a vizekkel. Tekintet­tel arra, hogy ldszolgáltatottak vagyunk szomszédainknak, ezt minél gyorsabban meg ké­ne fogalmaznunk, és szomszédaink számára is egyértelművé tenni. Ez ugyanis ötszerep­lős játék, mivel a Tisza és mellékfolyói mellett öt ország van, s nyilvánvaló, hogy előbb­97

Next

/
Thumbnails
Contents