Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 6. szám - CIÁNSZŐKE TISZA - Somodi István: A tiszai győző

égbolt a folyó fölött, tempósan haladunk fölfelé, elébe a halotti menetnek. Már elhagytuk az ányási kettős kanyart, a mindszenti nudista tábort, a legszebb tiszai homokfövenyt, a szembeni parton nyáron sok messzilátós horgásszal. Kisrév, hajóállomás, strand és máris előttünk a mindszenti zárás, három keresztbe kötött hajó, csak a bal part felől hagyva nyolc-tíz lépésnyi szabad vizet, a levonuló haltetemek kifogásához.

Profi szervezés, sátrak, világítás telepítve, ATEV konténerek előkészítve, rendszeres vízminta vétel, a kordonon túl aggódó mindszentiek. Halász barátaim tiszta ruhában, frissen beretválva, teli feszült várakozással. Még nincsenek itt a haldögök, de a csongrádi pontonhídról már ránkszakadtak a friss és nagyon rossz hírek. Nem a döglött halat látják most a folyóban: a ház törlesztését, a gyerek iskoláját, az asszony kórházi költségét, az új fogsort, jövő esztendők reménységét viszi a Tisza zavaros vize. Munka előtt így még soha nem láttam őket, de ők ma nem a munka miatt állnak a parton dologidőben.

Ma nem halászunk, ma temetésen vagyunk.

Mártélyi halászok... 1024-ben lett a falum a zalavári bencés apátságé, a török időkig pereskedve a környék birtokosaival a gazdag halászvizekért. Gróf Bercsényi Miklós, Vásárhely földesura előírta, hogy az adó egy részét halban kéri, jegelve, füstölve és sózva, gusztusa szerint. Az első háború előtt a tiszai halat hajóval vitték Aradra a kofák, a parton halásztanyák, hasítok, füstölők sorjáztak egymás mellett. Álljon itt a mai mártélyi halászok neve, leírva az utókornak: Bognár József és fia Sándor, ifjú és idősb Körösi Imre, Horváth Miska bácsi, a két Farkas Pista (apja és fia), Kovács Mihály, Varga Jóska bácsi és fia Pétör, Szabó Pétör, Simon Lajos, Szabó Lajos bácsi, Székely Sándor, Molnár József és Sándor. Hát kérem, ilyen nevekkel bróker és bankár karriert befutni aligha lehet.... Csak élni a víz hátán. Mi mindent tanultam tőlük! Ök magyarázták éjjeli tükörhálózáskor a harcsa rablását, a vidra füttyét, hol van a tuskó a víz alatt. Tavasszal a varsába került pontyok közül rámutattak a Dunáról feljöttekre, miért oda és nem máshová kell a csapóhorgot, meg a lápos horgot kötni. Ránézésre megmondják egy apadó vízről, hogy mi van benne és mekkorák a halak, lehet-e benne tapogatni, vagy ez már a gémeké lesz. Több tanszéknyi tudományuk van, korai halászősök észbeli öröksége, meg saját tapasztalat bőséggel, ettől függ a megélhetésük.

Rövid tanakodás után úgy döntünk, hogy haladunk tovább, az első haltetemekkel való találkozásig. Átcsúszunk a záráson, irány a Dongér torok. Kecskemét és Félegyháza vizeit fogadja be itt a folyó, Titel fölött 222 folyamkilométerrel. A Tisza idáig kicsit több, mint százezer négyzetkilométerről gyűjti össze a vizeket. Hozza magával kincses Kolozsvárét, Kassáét a Hernádon át, itt folyik Huszt és Munkács vize, egész históriánk. Múltunk és jövőnk. Még nem látunk halpusztulást, de feltűnő a szürkegémek, kormoránok és a tegnap még több tízezer vadkacsa hiánya. Érthetetlen, hisz az áradó víz mindig csábítja a madarakat a Tiszára. Mégis létezne valami riadólánc? Zoltánnal tanakodunk a déli napsütésben, vajon melyik hal élheti túl, a madarak és az emlősök közül melyiknek van vagy nincs esélye az élethez.

Összeállítjuk a halállistát, mint valami ítélőszék.

Az első agonizáló hal fél tizenkettőkor bukkan fel a ladik orránál. Zoltán szákol, én körözök a hajóval és mindketten memorizálunk, mint hadifoglyok elesett bajtársaik nevét, hírt adva a megmaradottaknak... Egy magyar bucó, védett hal a cianid szennyezés első általunk látott áldozata. Bennszülött halunk, éppúgy, mint a következő, egy félarasznyi selymes durbincs. Rögvest itt a másik is, majd egy széles durbincsot veszünk észre, mely sehol másutt nem él a világon, csak a Duna-medencében. Borzongató, hogy a szemünk láttára pusztul ki erről a szakaszról három folyóvízi védett halfaj teljes állománya! Egyre- másra veti fel a víz a menyhalakat, az egyetlen édesvízi tőkehalat, mely a téli hónapokban aktív, az alsó Tiszán a meleg nyarat átalussza. Örök álom vár a menyhalakra ezután, az idei szaporulatot és rekordlistás félmétereseket is sodor a víz.

90