Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (I. rész) (Fordította: Szenyán Erzsébet)

szél ez az ember. A függetlenségről beszél. Ekkor Baako ír egy cikket „Gyűlölöm az imperializmust" címmel. Kirúgják a munkahelyéről. Feketelistára kerül, sehol nem alkalmazzák, a városban lézeng. Aztán találkozik Nkrumahhal. Kwame ki­nevezi őt a „Cape Coast Daily Mail" főszerkesztőjévé. Köti ekkor húszéves. Cikket ír „Szabadságot követelünk" címmel, s már megy is a börtönbe. Mindjárt utána letartóztatják Nkrumahot és néhány aktivistát. Tizen­három hónapot ülnek, végül szabadon engedik őket. Ma ez a csoport alkotja Ghána kormányát. Kofi most általános dolgokról beszél: - Ghánában az embereknek csupán har­minc százaléka tud írni-olvasni. Tizenöt év alatt szeretnénk megszüntetni az írás- tudatlanságot. Komoly nehézségeink vannak: kevés a tanító, a könyv, az iskola. Nálunk kétféle iskola működik: missziós és állami iskola. De mindegyik a kor­mány alá tartozik, és egyféle oktatáspolitika van érvényben. Ezenkívül külföldön tanul ötezer egyetemista. Velük az a helyzet, hogy mire hazajönnek, gyakran már nincs közös nyelvük a néppel. Nézd csak az ellenzékünket! A vezetőik mind Ox­ford és Camridge neveltjei.- Mit akar az ellenzék?- Tudom is én! Szerintem ellenzékre szükség van. A parlamenti ellenzék vezére a kormánytól kapja a fizetését. Megengedtük, hogy az összes kis ellenzéki pár- tocska, csoportosulás egy pártba tömörüljön, hogy erősebbek legyenek. Az az ál­láspontunk, hogy Ghánában mindenkinek jogában áll politikai pártot alapítani, de az alapításnak nem lehet faji, vallási vagy törzsi kritériuma. Nálunk minden párt élhet az összes alkotmányos eszközzel a politikai hatalom megszerzése érde­kében. De, tudod, ezzel együtt sem világos, hogy mit akar az ellenzék. Gyűlést hívnak össze, és azt kiabálják: mi Oxfordban tanultunk, ez a Köti Baako meg még gimnáziumot se végzett. O mégis miniszter, én meg nem vagyok senki sem. Da ha én leszek miniszter, Baako a tudásával nálam még küldönc se lesz. Az emberek nem figyelnek az ilyen szövegelésre, mert a Köti Baako-félék többen vannak, mint az egész ellenzék együttvéve. Szedelőzködni kezdtem mondván, hogy ebédidő van. Köti megkérdezte, mit csinálok este. Togóba akartam utazni.- Ugyan már - intett a kezével -, gyere el inkább egy mulatságra! A Rádió ren­dez ma este mulatságot. Nem volt meghívóm. Köti elővett egy cetlit, és ráírta: „Fogadni a mai rendezvé­nyeteken Ryszard Kapuscinski lengyelországi újságírót! - Köti Baako, oktatási és információs miniszter".- Tessék, én is ott leszek, csinálunk majd néhány fotót. A Rádió épületének kapujában feszes vigyázzálással köszöntött este az őrség. Külön asztalhoz ültettek. A mulatság már javában tartott, amikor a táncparkett előtt megállt egy szürke Peugeot, (kerti mulatság volt) amelyből Kofi Baako szállt ki. Ugyanúgy volt öltözve, mint a minisztériumban, csak a hóna alatt szoronga­tott egy piros melegítőt, mert még éjjel Kumasiba indult, s számítania kellett a hi­degre. A jelenlévők jól ismerték. Baakóhoz tartoznak az iskolák, a felsőoktatás, a 44

Next

/
Thumbnails
Contents