Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Lázáry René Sándor: Mozgóképek, öreg nyarak (vers)
Nincs magyarázat, Sem nagy alázat - Selyma varázslat Sincs. Mert nem lehet Kuruzsló link, Sem ind, se pár thus, Ki életét fölitta, Mint egy Argus: Ezer szemekkel, Százezer szemekkel A mindenséget itta Két szemem fel! Hogy fájt belé, Hogy szinte megvakult! S azóta hány szín, Hány szó megfakult! Fakult a szó, a vers, nehéz a látás: Orrom nyergéről szertenéz a pápás, Úgy bámulván az elpörgő világot, Mint süketnéma kinematográphot. 5. Láttam a Bánk bánt, Babilon nyomorát, A Metropolist, Szodomát, Gomorát, Aranylázat meg Türemetlenséget, Világháborút, Verdunt, ellenséget, Trója elestét, Niebelungokat, Láttam elég hőst, hívet s undokát, Lövészárkokat, Vilmos császár bajszát, Vasút mentében ótomobil-hajszát, A nagy vonatrablást, utazást a Holdba, No meg a Patyomkint Titanichoz toldva, Láttam Fedák Sárit, Doktor Caligárit, Avagy Napóleont, s egyéb lári-fárit, Amerikát, sőt: abból is a hőskort, Tortacsatákat, az volt ám a fő sport! (Sárga csikó, hej, Frankenstein, Quo vadis! Már a hideg lel, de lelkem olvad is...) 6. S hogy mi lesz ebből, azt látván se tudtam Kolozsvárott, a túlzsúfolt Redoute-ban, S később se - már a tág Urániában, Hová betért nomád turáni lábam...
