Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 5. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (V. rész) (Fordította Szenyán Erzsébet)
Vasárnap - új Imtalom A város fölött helikopterek köröznek, de amúgy nyugalom van. Az ilyen fordulatokat (és egyre több a katonai hatalomátvétel) általában kis létszámú, civilek számára hozzáférhetetlen laktanyákban élő tiszti csoportok tervezik. A legnagyobb titokban szervezkednek. A társadalom csak az események lejátszódása után tudja meg, mi történt, egyébként azt is zömmel pletykák, találgatások formájában. Ezúttal hamar fény derül az eseményekre. Közvetlenül éjfél előtt a rádióban beszédet mond az álam új feje: John Thomas Aguiyi-Ironsi vezérőrnagy, a hadsereg negyvenegy esztendős főparancsnoka. Azt mondja, hogy „a hadsereg hajlandó volt átvenni a hatalmat", hogy az alkotmányt és a kormányt felfüggesztik. A hatalmat most a Katonai Legfelső Tanács fogja gyakorolni. Az országban visszaállítják a törvényességet és a rendet. Hétfő - az államcsíny okai Az utcákon hatalmas öröm. Nigériai ismerőseim, amikor találkozunk, a válla- mat veregetik, nevetnek, remek hangulatban vannak. Megyek át a főtéren - tömegek táncolnak, egy fiú bádoghordón üti a ritmust. Egy hónapja hasonló coup d'état tanúja voltam Dahomeyben - az utca ott is éljenezte a hadsereget. A legutóbbi katonai puccs-sorozat nagyon népszerű Afrikában, nagy lelkesedést vált ki. Lagosba megérkeznek az új hatalmat támogató első nyilatkozatok: „Január 15-e - mondja az egyik itteni párt, a UPGA (United Progressive Grand Alliance) határozata - olyan napként kerül be nagy köztársaságunk történelmébe, amikor először szereztünk igazi szabadságot, bár Nigéria már öt éve független. Politikusaink őrült gazdagodási vágya szégyenfoltot ejtett Nigéria nevén a külföld szemében... Országunkban olyan uralkodó kaszt nőtt ki, amely hatalmát a kölcsönös gyűlölet keltésével, az emberek egymás ellen fordításával, a más véleményen lévők üldözésével alapozta meg... Úgy üdvözöljük az új hatalmat, mintha az Isten küldte volna, hogy megszabadítsa a népet a fekete imperialistáktól, a zsarnokságtól és intoleranciától, azok hazudozásától és veszedelmes törekvéseitől, akik azt képzelték, hogy Nigériát képviselik... Hazánkban nincs helyük a politikai ragadozóknak, akik kifosztották az országot". „Az általános anarchia és a tömegek csalódása - szögezi le a Zikist Movement nevű ifjúsági szervezet állásfoglalása - elkerülhetetlenné tette ezt a fordulatot. A függetlenség éveiben az alapvető emberi jogokat a kormány brutálisan megszegte. Az embereket megfosztották attól a joguktól, hogy szabadon, egymást kölcsönösen tisztelve éljenek. Nem lehetett önálló véleményük. A szervezett politikai gengszterizmus és a mindent meghamisító politika a választásokból bohózatot csinált. A politikusok a nép szolgálata helyett a pénzek szétrablásával foglalkoztak. Nőtt a munkanélküliség és a kizsákmányolás, a hatalmon lévő feudális fasiszták szűk klikkje pedig nem ismert határokat a nép gyötrésében". 26