Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 2. szám - Németh Zoltán: Tömegsír nem létezik, csak tömeg (Grendel Lajos: Tömegsír)

bér kihalt, hiszen nincs is mi (és ki) ellen felmutatni a szabadságot. A korlátlan szabadság értelmetlenné teszi a vele egynemű minőség reprodukciószerű kialakítását. Ha pedig ki is alakul a szabadság a szöveg(szubjektum) egynémely helyén, akkor sem tudja elfeledtetni reprodukciószerűségét. Ennek a (regény)világnak „minden mélysége feloldódott - ragyogó semlegesség, előtűnő és felszínes, az értelemhez és a mélységhez, a természethez és a kultúrához intézett kihívás, utólagos hipertér, ezentúl eredet- és hivatkozásnélküli hely".18

Ezért nincs értelme a Tömegsír kutatásának: hiszen nem létezik már az a világ, amelyben értelme lenne bármilyen keresésnek, bármiféle „igazság" kiderítésének. Mindenkinek jobb így: a holtaknak is, hiszen nem kell szembenézniük a közönnyel, amely fogadná őket, meg az élőknek is, hiszen semmi érdekük nem fűződhet már szabadságuk megbolygatásához. Sziderikus világ, amely nem igényli az artikulációt, a jövőt, az autenticitást, az intellektust. A működés elborít minden létezőt - a vegetatív tautológia árad szét minden irányba.

Ezért reménytelen az önmegértés minden kísérlete: csak azt a lárvaarcot látja benne az értelmező alapállásból közeledő, amelyet a szövegtükör állít eléje. Mert: „mindent olyannak kell leírni, amilyen".19 (Kalligram, 1999)

Jegyzetek:

1 Ez a kérdés különös intenzitással van jelen Grendel (kisebbségi) irodalommal kapcsolatos gondolataiban - egyik tanulmánykötete is ezt a címet viseli.

2 Grendel Lajos: Elszigeteltség vagy egyetemesség, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1991,33.

3 Uo. 33.

4 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991, Argumentum, 1994,183.

5 Uo. 183.

6 A téma kijelölése már értelmezésfüggő esemény: az interpretáció hozza magával, mit tekint az adott értelmező a mű témájának.

7 Grendel Lajos: Elszigeltség vagy egyetemesség, 33.

8 Grendel Lajos: Rosszkedvem naplója, JAMK-Uj Forrás, Tatabánya, 1992,22.

9 Grendel Lajos: Elszigeltség vagy egyetemesség, 38.

10 Uo. 34.

n Szirák Péter: Grendel Lajos, Kalligram, Pozsony, 1995,49-50.

12 A Lívia név genealógiájához érdekes párhuzam Tálamon Alfonz Titus Líviája, a maszkulin vonásokkal ékeskedő „színjátszó köri naiva" és „medvetáncoltató", lásd: Tálamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából, Kalligram, Pozsony, 1998,197-198.

13 Szirák Péter: A bizonytalanság szabadsága, in: Az Úr nem tud szaxofonozni, JAK-Balassi, 1995,124.

14 Abádi Nagy Zoltán: Az amerikai minimalista próza, Argumentum, Budapest, 1994.

15 Uo. 365.

16 Szirák Péter: Az Úr nem tud szaxofomzni, 124.

17 Mi Po: Utószó, in: Li Jü: A szerelem imaszőnyege, Medicina, Budapest, 1989,339.

18 Jean Baudrillard: Amerika, Magvető, Budapest, 1996,156.

19 John Barth: Néhány szó a minimalizmusról, in: Raymond Carver: Nem ők a te férjed, Kalligram, Pozsony, 1997,13.

88