Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Kertész Ákos: Az örökség (Történelmi regény. Vázlat)
Csak a vezetőjük volt idősebb, olyan harminc év körüli százados, katona egyenruhában, de ő is nyilas karszalagot viselt. Minden férfi a falhoz! Kezeket föl! Razzia! A nők elmehetnek! Gézáék természetesen a nők között osontak kifelé, de észrevették őket. Hé, kölkök! Ti lányok vagytok?! Nem, de mi gyerekek vagyunk, pofázott vissza Jóska. Amikor belógtatok, nem voltatok gyerekek? Akkor tizenhat éven fölüliek voltatok?! Nyomás a falhoz! Kezeket föl, mint a többiek! Na, gyerünk, elő az igazolványokat! Hogy hívnak? Az egyik pártszolgálatos suhanc vezette az igazoltatást: mindenkit letegezett. Öreg embert is, aki nagyapja lehetett volna. Az iratokat a tisztnek adta, aki szó nélkül átnézte és visszaadta őket. Aztán csak a fejével intett. Ezt balra, azt jobbra. Géza látta, hogy jobbra küldi az igazolvány nélkülieket, a - korukból láthatóan - katonaszökevényeket és a zsidókat. Mert nem ő volt az egyetlen. Jóskát simán elengedték, pedig csak egy fényképes BSZKRT diákbérlet volt nála. Na, tűnj el! Hát te, kispofám? Géza magabiztosan szedte elő a papírjait. Először a levente igazolványát, de egy bríftasniban hordott mindent. Előkerült a Menekült Igazolványa, a bejelentője, az élelmiszerjegyei, de még a keresztlevele is. Ez baj volt. A levente igazolvány untig elég lett volna. A fiatal srác egymás után bányászta elő az igazolványait a levéltárcából, és adta tovább a tisztnek, aki minden újabb papír után egyre gyanakvóbb képpel tekintett föl. Ez mi? Ez a Menekült Igazolványom, mert Gyulaházáról menekültünk, csak elvesztettem a szüléimét - mondta Géza ízes tiszántúli tájszólással, melyet egy hónap alatt lesett el a mátészalkai Glück Andortól és Weinberger Jóskától. Engedjék el, ő a barátom! Tényleg menekült, nálunk lakik! Jóska a legnagyobb ökörséget csinálta. Fél perce mondta be a címét: Wekerle Sándor utca 17. Gézának meg minden igazolványán ott virított a Collegium Emericana címe: Lónyai utca 9. Tűnj el, míg nem késő! - mondta a százados Jóskának. - Mi ez a sok papír? Keresztlevél... születési bizonyítvány... istenvalaga... Gyulaházi vagy? Akkor hogyhogy Pesten születtél? Apukám vasúti tiszt, akkor éppen Pestre helyezték. Aztán hazamentünk... Ez hogy tudja nyomni a rizsát! Mint egy igazi zsidó... És miért hordod magadnál az összes élelmiszerjegyedet? Mert Menekült Otthonban lakom! És ha ellopják...? Ez a bejelentőlapja... lakásod? A Collegium Emericana. Kilencedik kerület, Lónyay utca 9. Szóval nem a haveroddal laksz? Mit is mondott az a kölyök? Wekerle-telep? Hol van az a másik? Már meglógott... Minek hurcolsz magaddal ennyi igazolványt? Mert bujkáló zsidó! 22
