Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 12. szám - Lovász Andrea: Gyermek – irodalom (diskurzusváltozatok)

tapasztalat nem a mű jelentésének felismerésével és értelmezésével kezdődik, még kevésbé a szerzői szándék rekonstruálásával. A műalkotás elsődleges észlelése azt jelenti, hogy készek vagyunk esztétikai hatásának befogadására, hogy élvezve értjük és értve élvezzük."

33 Drescher Pál, i. m. 37.

34 Ebben az értelemben e dolgozat a konzervatív irodalomértelmezést követi, amennyiben elfogadottnak tételez egy (gyermekjirodalomdefiníciót, és a szépirodalom kitüntett létmódját tekinti bármiféle tárgyalás alapjának.

35 Tagadhatatlan, hogy léteznek szerencsés átfedések e két fajta olvasmányanyag között, de a teljes azonosság a „hivatalos" gyermekirodalom konzervativizmusa miatt megvalósíthatatlan.

36 A reflektált és a naiv olvasó közti különbség, a különböző olvasási stratégiák ismeretelméleti, illetve irodalomtelméleti hozadékainak részletes tárgyalása azonban meghaladja e dolgozat kereteit.

37 Bezerédj Amália: Flóri könyve sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel, Pesten, Kiadja Heckenast Gusztáv, MDCCCXL.

38 Elsősorban az ilyen és hasonló „verssorok" miatt: „Macska eszik egereret, / gyermek eszik kenyeret" , „Nemcsak mindig játszani, / hanem kell is tanulni."

39 Bognár Tas: i. m. 14.

40 Uo. 8.

41 Kolta Ferenc, i. m. 881. További tartalmi és poétikai jegyek „listái" találhatók a következő munkákban: Körmöczi László: A gyermekirodalom külföldi szakirodaimának áttekintése, Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Budapest, 1971. (egy 1967-es angol nyelvű könyvre alapozza tanulmányát: J. P Colby: Writing, Illustrating and Editing Children's Books, Hasting House, New York), Ozsváth Sándor: Helyzetjelentés az ifjúsági irodalomról, in: Alföld, 1998/12.

42 Dr. Halász László 1972-es (egy tanácskozáson elhangzott) beszédéből idézi: Földes Péter: Kifelé a rezervátumból? - Viták és minősítések, Alföld, 1998/12., 97.

43 Poieszisz (produkció) = a saját, létrehozott mű élvezete, aisztheszisz (recepció) = a megismerő látás és látó újrafelismerés esztétikai élvezete, katharszisz (kommunikáció) = a befogadóban keltett saját effektusok élvezete.

44 Részletesen lásd Jauss: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai, in: i. m. 177.

45 Itt a múlt idő használata célszerűbb volna, hiszen az irodalmi műfajhatárok egyre inkább elmosódni látszanak, más műfajhatárok jönnek létre, illetve műfaji problémák relevanciájukat vesztik.

46 Nóta bene: a gyerek nem hülye, csak másfajta tudással rendelkezik a világról - és a felnőttek tapasztaltabbak ugyan, de nem biztos, hogy okosabbak.

47 Másrészt viszont a problémának van egy szociológiai vonatkozása: a köztudatba bekerül a tény, hogy a médiumok foglalkoznak a gyermekirodalom ügyével, tehát fontos dolog, oda kell rá figyelni.

48 Bár a társadalmi, politikai cenzúra azért itt is működik: pl. nacionalista eszmék választását nem tolerálja a társadalom.

49 Pedagógiai és pszichológiai elméletek saját idejükben halhatatlannak és örök érvényűnek tartott, mégis folyamatosan lecserélődő elméleteiről lásd részletesen: A gyermekkor története, szerk. Pukánszky Béla, Vajda Zsuzsanna, Eötvös, 1998. - Gyerekekről szóló elképzelések érvényességének gyors ütemű múlékonysága mindenképpen szerénységre és visszafogottságra inthet bárkit - a jelen dolgozat szerzőjét is.

50 Manapság éppen a könyveket előállító, terjesztő felnőttek részéről az emberi és szakmai felelősségérzet szinte teljes hiánya jellemzi a gyermekirodaimat. Az olvasók tájékozatlanságára alapozva tömegével ömlenek a jószándékúság és a tudományos igényesség köntösébe öltöztetett méregdrága periodikumok is - sikerrel.

51 Amit - hangsúlyozom - megint a szülők, pedagógusok, egyszóval felnőttek választanak ki a gyerekeknek! Mert a ponyvaolvafcső felnőtt szükségszerűen ponyvaminőségű gyermekirodaimat fog választani.

102