Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Szenyán Erzsébet: Világok töréspontján (Kovács István: Beszélgetések Ryszard Kapuscinskival)
Világok töréspontján Kovács István: Beszélgetések Ryszard Kapuscinskival Ryszard Kapuscinski neve ismerősen csenghet a Forrás olvasóinak fülében, hiszen a Lapidárium eddigi három kötetét a folyóirat éveken át közölte folytatásokban; az első kötet - nem utolsó sorban Kovács István ügybuzgalma révén - előbb jelent meg Magyarországon, a Forrásban, mint otthon, Lengyelországban. A lengyel tényirodalom világszerte talán legismertebb, több rangos nemzetközi díjjal elismert, külföldi egyetemeken tanító, tízegynéhány nyelvre fordított képviselője költőként kezdte pályafutását, de már tizennyolc évesen eljegyezte magát az újságírással is. Történelem szakot végzett a Varsói Egyetemen. 1956-tól 1972-ig szinte folyamatosan az úgynevezett harmadik világban (Indiában, Kínában, Afrikában, Latin-Amerikában) tevékenykedett tudósítóként. „Visszatérvén Afrikából és Latin-Ameriká- ból, végre írni szerettem volna. Tudtam, hogy rengeteg élményanyagom van: könyvet akartam írni. Ezzel a konok elhatározással tértem haza. Elmúltam negyven éves. Persze a Lengyel Hírügynökség nem akart elengedni, újból tudósítónak szánt valahová... Ha...nagy horderejű eseményre került sor a harmadik világban, a PAP kérésére máris útra keltem. így aztán nem egy háborúnak szemtanúja és tudósítója voltam. Példának okáért az angolainak. Ennek nyomán született meg a Még egy nap az élet című könyvem (magyarul Golyózápor Angolában címmel jelent meg). Ott voltam az iráni forradalomban, amelynek sajátos feldolgozása A sahinsah. Megfordultam az etiópiai háborúban, Szomáliában, a szudáni polgárháborúban, Mozambique-ban. Egy szó, mint száz, rengeteget utaztam mint tudósító" - mondja Kapuscinski Kovács István Világok töréspontján című könyvében (101., 102.). A külföldi elismerést A császár 1982-es New York-i kiadása hozta meg az írónak - John Updike lelkes hangú recenzióban méltatta a könyvet. Ezután sorban jelentek meg Magyarországon is kiadott kötetei: a Sahinsah, a szétbomló Szovjetuniót bemutató A birodalom, a folyamatosan íródó naplójegyzetekből összeálló Lapidárium három kötete és a legújabb, az örök szerelemről, Afrikáról írt Eben című könyv. Magyar fordításban ez utóbbi szintén a Forrásban fog megjelenni részletekben (e számunktól kezdve - a szerk.), mint ahogyan a Világok töréspontján több interjúja is a Forrásban látott napvilágot. Kovács István 1979 óta ismeri Kapuscinskit, az eltelt húsz év során több interjút, beszélgetést is készített vele - ezekből tevődik össze a Világok töréspontján Beszélgetések Ryszard Kapusaúskival című kötet. Kovács István szerencsére nem profi riporter, hanem költő és történész, miként interjúalanya is az, s valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy az eleinte kissé döcögve, némi elfogódottsággal induló interjúk fokozatosan bensőséges, meghitt beszélgetésekké, két, egymást mind jobban ismerő, felelősen gondolkodó értelmiségi eszmecseréjévé válnak. A kezdetben rövid, „felvezető" kérdések átalakulnak, egyre több bennük az információ, az egyéni, néha meghökkentő következtetés, összevetés, párhuzam vagy ütköztetés, de sohasem tolakodóak, önmutogatóak - a kérdező elegánsan igazodik a szereposztáshoz. És a válaszok? Leszámítva a konkrét életrajzi tényeket, minden válasz egy-egy miniesszének fogható föl, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kötet számos gondolata a Lapiddriumokban is fellelhető. Némi egyszerűsítéssel azt a következtetést vonhatjuk le az interjúkból, hogy Ryszard Kapuscinskit három dolog izgatja már-már mániákusan. Az első az idegen kultúrák megismerésének vágya. Ezt az érdeklődést, nyitottságot szülővárosából, a ma Beloruszhoz tartozó Pinskből hozhatta magával, ahol egy 1928-as lexikon adatai szerint a 23468 lakosból 17513 mózeshitű, 3299 pravoszláv, 2549 római katolikus volt. Kapuscinski így vall erről: „- Szűkebb szülőföldem olyan hely volt, amely egymástól különböző kultúrákat, nyelveket, vallásokat kapcsolt össze. Litvánok, beloruszok, lengyelek, zsidók, ukránok, örmények, oroszok, németek, 94