Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
Két küldöttséget állítottak össze, az egyik csupa délceg polgárokból állt, a másikat pedig úgy választották ki, hogy tagjai lehetőleg sánták, félszeműek és egyéb szánalmas külsejűek legyenek. A két küldöttség felment Pestre, és audienciára jelentkezett a nádornál. Az első küldöttség szónoka gyönyörű, cicerói latinsággal kérte József nádor pártfogását a kecskemétiek nevében. József nádornak megtetszett a délceg küldöttség, annak minden egyes tagjával kezet szorított, szintén klasszikus latin nyelven - melynek nagy kedvelője volt - biztosította őket pártfogásáról. A másik küldöttség körösinek adta ki magát s szónokuk gyalázatos rossz modorban, konyhalatinsággal beszélt, módfelett hosszasan, minduntalan belesülve, úgy hogy a nádor nem győzte végét várni, rosszkedvűen közbeszólt és elbocsátotta őket azzal a tanáccsal, hogy olvassák gyakrabban a klasszikusokat. Alig távoztak, megérkezett az igazi körösi küldöttség, és bejelentette magát. A nádor abban a hitben, hogy a félbeszakított beszédet befejezni jött vissza az előbbi küldöttség, kiüzent, hogy nincs ideje őket fogadni, menjenek haza. Az igazi körösiek hosszú orral érkeztek haza, a kecskemétiek pedig jót nevettek s megkapták az engedélyt a főiskola felépítésére. Ezért a nagykőrösiek igen bosszankodtak, s a gyűlölet annyira ment a két város lakossága közt, hogy amikor egy utas kecskeméti ember kocsikereke összerogyott a nagykőrösi tanyák között s a legközelebbi tanyán kölcsönkereket kért, a becsületes nagykőrösi gazda az úthoz már ki is vitte, de midőn itt megtudta, hogy kecskeméti embernek kell, bosszúsan fakadt ki: - Én bizony Kollégium-építő embernek nem adok kereket. A református püspök először Nagykőrösnek ajánlotta fel a főiskola létrehozását, és végül Kecskemétnek adta, mert az rangosabb dolog volt, a kecskemétiek jóval többen voltak, mint a körösiek, ezért nagyobb volt a rangjuk. A vallási versengés kapcsán történt az is, hogy a kecskemétiek Kőröstől akarták elhódítani a nevesebb professzorokat a református gimnáziumból. Fördős Lajos, a híres pap meglevő levele szerint: Nagykőrös gyengítése Kecskemét erősödései A kecskeméti református egyház irattárában található levele szerint Arany János ekkor ment át Kecskemétre, tisztelettel bár, de visszautasította a meghívást. A nagykőrösi Törös László tanár úr visszaemlékezéseiből is megtudhatjuk, hogy a nagykőrösi és a kecskeméti református diákok közötti versengés mindvégig megmaradt. Jó példa erre Agai Adolf Arany János és a zsidó fiú című tárcanovellája, mely a Pesti Hírlapban jelent meg 1882-ben. Ágai Adolf a nagykőrösi református gimnázium 9. osztályába járt 1852-53-ban. Elbeszélésében Kecskemét csipkedése is körösire vall: Hogy Kőrös nevezetes város, azt minden bolond ember tudja - hogy leginkább gimnáziuma miatt lett nevezetes, azt aztán kénytelen elismerni mindenféle halandó - kecskeméti embert kivéve. Igenis, a gimnázium miatt. Igaz, hogy az Kecskeméten is van: csakhogy nem is az épület itt a fő, de maguk a nagy tiszteletű professzorok. A Katona szobra se bolondság Kecskeméten, s még kevésbé az a nagy kollégiumi könyvtár, dehát ez mind eltörpül ahhoz képest, hogy Arany János, a Imza legelső költője is nagykőrösi professzor volt előbb. Régente sok tréfát emlegettek a vallási rivalizálásról. A gimnáziumi tanárunk mesélte a következő esetet az 1950-es években Nagykőrösön. Régen Nagykőrösnek még csak egy temploma volt mindkét felekezetnek. Al41
