Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Várdy Béla: Plész (Az emigráns "burdosházak" [munkásszállók] világa a századforduló Amerikájában)
Jegyzetek 1 A szerző angolul és más idegen nyelven „Steven Béla Várdy” név alatt publikál. E tanulmány a Magyarok az Újvilágban című készülő, nagyméretű szintézis része. 2 A dualista kor magyar kivándorlásával kapcsolatban lásd a következő munkákat: Kende Géza. Magyarok Amerikában. Az amerikai magyarság története. 2. köt. Cleveland: A Szabadság kiadása, 1927; Emil Lengyel. Americans from Hungary. Philadelphia-New York: J.B. Lippincott Company, 1948; Rácz István. A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon, 1849-1914. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980; Puskás Julianna. Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880-1940. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981; Steven Béla Várdy, „The Great Economic Immigration from Hungary, 1880-1920”, in Society in Change: Studies Honor of Béla K. Király, szerk. S. B.Várdy és A. H. Várdy. New York: East European Monographs, Columbia University Press, 1983, pp. 189-216; és Steven Béla Várdy, The Hungarian-Americans. Boston: Twayne Publishers, 1985, pp. 18-68. 3 Hoffmann Géza. Csonka munkásosztály. Az amerikai magyarság. Budapest: A Magyar Köz- gazdasági Társaság, 1911, p. 29; és D. A. Souders, The Magyars in America. New York: George H. Doran Company 1922., p. 51. 4 Souders, Magyars in America, p. 55. 5 Hoffmann, Csonka munkásosztály, pp. 31-33. 6 Lásd Szász József kivándorlási biztos 1921-beli fölmérését: „A magyarság Amerikában”, in Közgazdasági Szemle, 64. évf. 6. sz., 1922. június, pp. 225-288, különösen pp. 275-287. Szász jelentésével kapcsolatban lásd Fejős Zoltán bevezetését a „Nyugati magyarság” című részhez a Magyarok kisebbségben és szórványban. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi Osztályának válogatott írásai, 1919-1944. Budapest: Teleki László Alapítvány, 1995, című munka 513-517 lapján. 7 Ezek közé a kivételek közé tartozik vagy tartozott a Wisconsin állambeli Haraszthyville [Sauk City], az Iowa állambeli Új-Buda [New Buda], a Louisiana állambeli Árpádhon [Albany], és az Illinois és Texas állambeli Buda. Ezzel kapcsolatban lásd Zoltán Farkas, „Hungarian City and County Names in the United States”, in Names, 19. évf., 2. sz., 1971. június, pp. 141-143; és Joseph Széplaki, The Hungarians in America, 1583-1974. A Chronology and Fact Book. Dobbs Ferry, NY: Oceana Publications, 1975, p. 138. 8 A húszas évek adatait idézi Souder, Magyars in America, p. 55. A legújabb adatokra vonatkozólag lásd U.S. Census: 1980, Washington, D.C., 1983; U.S. Census: 1990, Washington, D.C., 1993; valamint Nagy Károly, „Hány magyar él az Egyesült Államokban a XX. század végén?”, in Hitel, 6. évf., 8.sz., 1993. augusztus, p. 41. 9 Hoffmann, Csonka munkásosztály, pp. 36-38; Puskás, Kivándorló magyarok, pp. 319-325; és Várdy, Hungarian-Americans, pp. 31-32. 10 A burdosházakra vonatkozólag lásd: Hoffmann, Csonka munkásosztály, pp. 79-81; Puskás, Kivándorló magyarok, pp. 210-213; Várdy, Hungarian-Americans, 31-34; Vázsonyi Endre, „The Cicisbeo and the Magnificent Cuckold. Boarding House Life and Lore in Immigrant Communities”, in Journal of Amerikán Folklore, 91. évf., 360. sz., 1978. április-június, pp. 641-656; és Vázsonyi Endre, „A főburdos és a csodaszarvas”, in Valóság, 23. évf., 3. sz., 1980. március, pp. 89-97. 11 Ezzel a jelenséggel kapcsolatban lásd Richard Hofstadter, Social Darwinism in American Thought. Boston: The Beacon Press, 1955, pp. 170-200. 12 Az Egyesült Államok Munkaügyi Hivatala jelentését lásd Bulletin of the Bureau of Labor, 72. sz., Washington, D.C., 1907. szeptember, pp. 474-482. 13 Ezzel kapcsolatos korabeli leírásokat lásd Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbuma, 1899-1909. szerk. Berkó D. Géza. New York: Amerikai Magyar Népszava, 1910, pp. 41-42; valamint Tezla Alber. Valahol túl, meseországban. Az amerikás magyarok, 1895- 1920. 2. köt. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1996, II, pp. 180-221. 14 Vázsonyi, „Cicisbeo”, pp. 643-644; és Vázsonyi, „Főburdos”, pp. 90-91. 15 Páldy Károly, „Szabó István az esküdtek előtt”, in Amerikai Magyar Népszava, 1908. június; idézi Tezla, Valahol túl, meseországban, II, pp. 201-203. 16 Ibid., p. 202. 77