Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - Balázs Imre József: Hervay Gizella és a Canon típusú fénymásoló
vele, és értékelik is bizonyos értelemben aszerint, hogy mely aspektusát írják tovább. Az a lírafordulat, amelyet az irodalomtörténet egyfajta „új érzékenység” és a nyelvhez való újfajta viszonyulás megjelenésével jellemez, újra áthelyezheti a Hervay-költészet hangsúlyait. Ennek a költészetnek a nézőpontjából - ha megkockáztatható egy ilyesfajta nézőpont-foglalás - újra a Tőmondatok és az Űrlap című kötetekre terelődik a figyelem, a kimondhatóságot problémaként felvető kötetekre, illetve arra a - megtalált - nyelvre és látásmódra, amely magánhasználatra lehetővé és értelmessé teszi a kimondást. A Hervay-kánon magját tehát ebből a nézőpontból nem lenne túl nagy tévedés újra a szerző által válogatott kötettel azonosítani. Az ennek alapján kialakított képet azonban hangsúlyaiban átalakítják az olyan kimaradt versek, mint a Szakolczay által is hiányolt Lila tapétán a néni, valamint a kötetekbe fel nem vett versek közül például a Rend, a Kapu, Nap, Asszonyok vagy Az idő körei. Ezekben a versekben Hervay kevesebbet bíz a „súlyos szavakra”; nyelvteremtése nem annyira a szavak „megtalálására” korlátozódik, kiterjed a közöttük létrehozott, létrehozandó összefüggésekre is: „Marad hát az illúzió, hogy a cserép a polcon áll. Valójában semmi közük egymáshoz. De marad az illúzió, hogy egymáshoz tartoznak egy nyelvtani szerkezetben.” (Rend) JEGYZETEK: ' vö. Bloom, Harold: Canonul occidental. Univers, Bucuresti, 1998. pp. 6-7. 21. Kartal Zsuzsa: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Kritika 1979/3. 30. 3 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. ‘ Szakolczay Lajos, i.m. 56. r' Fábián Sándor: A női önkifejezés szabadságáért. Igaz Szó 1974/6. 759., kiemelések F.S.-tól “ Fábián Sándor, i.m. 760. 7 Horváth Györgyi: Tapasztalás, hitelesség, referencialitás. A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról. Literatura 1998/4. 423. “ uo. " Az Emma-levelek 1893 és 1906 között jelentek meg Kiss József lapjában, A Hétben. Kardos Tibor 1985-ben Egy nőimitátor a nőemancipációért alcímmel tett közzé egy válogatást a levelekből, amelyek a folyamatos véleménynyilvánítás mellett egy fiktív női önéletrajzot írnak meg, ahogy később Weöres Sándor, Esterházy Péter vagy Parti Nagy Lajos női alteregói is. 111 Levél az unalomról. 48. in: Ignotus: Emma asszony levelei. Budapest, Magvető, 1985. " Kartal Zsuzsa, i.m. 30. 12 Pomogáts Béla: Három fiatal erdélyi költő. Napjaink 1969/9. ” Széles Klára: Versbeszéd tőmondatokban. 33. in.: uő: Szeged-Kolozsvár 1955-1992. Pesti Szalon, Bp„ 1993. '* Cs. Gyímesi Éva: „Késélen lépkedő nyugalom”. Korunk 1974/7. 872. 15 Berta Erzsébet: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Alföld 1979/3. 79. “ i.m. 86.0. 17 Szakolczay Lajos: Hervay Gizella lírája. Tiszatáj 1980/6. 57. 111 Berta Erzsébet: i.m. 82. 13 Kartal Zsuzsa: Hervay Gizella: A mondat folytatása. Kritika 1979/3. 30. 2" Szakolczay Lajos: Harmadik honfoglalás. 142. in: uő: Ötágú síp. Magvető, Bb., 18989. 21 Csordás Gábor: Hervay Gizella: Száműzött szivárvány. Jelenkor 1981/10. 952. 22 Sándor György: „Növekszem felnőtt halálra”. Forrás 1983/6. 74. 23 i.m. 76. 24 Harold Bloom: Canonul occidental. Univers, Bucuresti, 1998. 20. (saját fordításom, BIJ) 71
