Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 6. szám - Rónay László: A feloldozás esélye (Bertók László: Deszka-tavasz /Jelenkor/ – Dongó a szobában /Magvető/ – Bárdos László: Szóérintő /Jelenkor/)

Ezek nem, pontosabban nemcsak a költő szavai. Mintha a kereszten függő Krisztus mondaná őket szelíd rosszallással. Mert ezek a lényegesek. A tiszta élet és a beteljesülést előlegező halál. A többi lényegtelen.

S mert Bertók László is, Bárdos László is a lényeg felé kalauzolja olvasóit, természetes, hogy beszédmódjukat, versalkotásukat is e törekvésük határozza meg. Egyszerűen, póztalanul szólnak, ügyelve arra, hogy egyértelműen s ne elbizonytalanítva, kételkedve és kétséget keltve nyilatkozzanak meg. „Azt hiszed - kérdi Bertók László -, hogy valaki megcsinálja helyetted, hogy valami csoda történik, hogy kiváltanak, föloldoznak?” Nem, a költőnek magának kell csodatévőnek lennie azzal, hogy igazat ír, s hogy visszaperli a megélhető remény igazságát. Ha ezt teszi, s oly elhitető erővel, mint Bertók László és Bárdos László, akkor kiérdemli a feloldozást, s bennünk is élteti a reményt, hogy bűneink bocsánatot nyernek.

89