Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 5. szám - Kuzebaj, Gerd: Gyere; Nyári este; Énekeim; Ha még fiatalon; Hiába múlnak, hiába – versek

álmodnak a kicsi házak, s a fűzfák az ezüst holdnak szép meséket susorásznak.

Énekeim

Énekeim vén folyamok mentén, égi utakról, hol pacsirta szól, esztendők hosszán szegődtek hozzám. Udmurt falvakban járva jártomban, hallva hallgattam, gyűjtve gyűjtöttem. Éjjel fektémben, ülve imetten, kelve keltemben, hogy ne felejtsem, mindet leírtam, guzlimra bíztam, s el-eldalolva népem szívébe rejtettem annak gyönge csücskébe. Falcaink hosszán szegődtek hozzám, ablakok, kertek alatt virrasztván. Mindig csak lappal, féltett titkokkal mentem, osontam: népem fájdalmát, éjek énekét kitudakoltam. Pacsirták gyémántcsengettyű hangját, fülemüléknek arany danáját

mind megtanultam, énekeinket rájuk hangoltam, azok nótája