Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Kántor Lajos: A hiányzó otthon (Szabédi László metaforája – tanulmány)

bécsi döntés értelmében Észak-Erdély Ismét Magyarország része. 1943. augusztus 23-29: Balatonszárszón a népi írók Magyar Élet könyvkiadója és a Soll Deo Gloria református Ifjúsági szervezet konferenciát szervez az ország jelenéről és jövőjéről. 1944. október 25.: a végéhez közeledő második világháború egyik emlékezetes dátuma - a szovjet és román csapatok Nagyváradnál elérik a trianoni határt, Észak-Erdélyben szovjet katonai közigazgtást vezetnek be. 1945. február 6.: Romániában kihirdetik a Nemzetiségi Statútumot, amely deklarálja az állampolgárok jogegyenlőségét, biztosítja az anyanyelv szabad használatát: március 6.: megalakul Petru Groza kormánya; március 13.: a szovjet katonai közigazgatást román közigazgatás váltja fel Észak-Erdélyben; június 1.: Bolyai Tudományegyetem névvel Kolozsvárt új törvényes alapot teremtenek a magyar nyelvű önálló egyetemi oktatás számára. 1946. február 27.: Budapesten aláírják a magyar-csehszlovák la- kosságcsere-egyezeményt; Június 17.: a Szlovák Nemzeti Tanács a reszlovakizációhoz köti a felvidéki magyarok csehszlovák állampolgárságának megadását: augusztus 20.: a párizsi békekonferencián a magyar küldöttség 4000 km2-es határkiegészítést kér Erdély felé (az érintett területen élő 500 ezer főnyi lakosság 67 %-a magyar nemzetiségű). 1947. február 11.: Petru Groza a magyar-román vámunió megteremtéséről nyilatkozik; május 2-5.: Groza miniszterelnök száz tagú küldöttséggel Budapesten tárgyal: augusztus: a moldvai csángó-magyarok számára több mint száz magyar tannyelvű iskolát állítanak fel (az 1950-es években megszüntetik valamennyit); augusztus-december: a magyarországi németek kitelepítésének második szakasza. 1948. január 22-24.: a román kormányküldöttség aláírja Budapesten a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. 1949 október: (A Rajk-perrel összefüggésben) hazaárulás vádjával letartózttják a Romániai Magyar Népi Szövetség vezetőit. 1950. június 25.: megkezdődik a koreai háború. 1956. október-november: a magyar forradalom eseményei. 1958. június 16.: Nagy Imre, Gimes Miklós és Maiéter Pál kivégzése. 1959. február 22.: a kolozsvári Bolyai Tudomány- egyetem egyesítése a román Babes Egyetemmel.

Ehhez a Kárpát-medencei (elsősorban magyar-román vonatkozású) tör- ténelem-koncentrátumhoz kell hozzárendelnünk Szabédi László életének és művének dátumait és folyamatait - el egészen 1959. április 18-ig. A román irodalom 1979-ben, a bukaresti tudományos kiadónál megjelent kronológiája is megemlékezik erről a napról: ekkor hal meg Kolozsvárt Szabédi László költő, prózaíró és esztéta - olvasható a VI. századdal kezdett irodalomtörténeti áttekintésben, amely hellyel-közzel romániai magyar írókat is említ (nemzetiségük megnevezése nélkül): a halál neme nem kerül szóba, az életmű hétsoros összegezésében viszont az áll, hogy Szabédi költészete hűen tükrözi a szerző világnézeti fejlődését a lemondó, borúlátó elmélkedéstől a világba vetett végtelen hitig és társadalmi optimizmusig. (A Pannon Enciklopédia „Magyar nyelv és irodalom” kötete, a Szabédi Lászlónak szentelt mondat 1997-ben ennyit tudat: „romantikával ölelkező realizmusa már a népiség jegyében bontakozott”.)

Romantika és realizmus, népiség és a költő „világnézeti fejlődése” tényének megállapítását vagy cáfolatát a szabédi mozzanattal - a mozzanatnál többel: az origó, Szabédi körüljárásával - kell kezdenünk. A „nem otthon születtem” kijelentés után az idézett rádióelőadás ugyanis így folytatódik: „Otthon Szabódon lett volna, ebben a kedves mezőségi faluban, amely úgy búvik meg a szelíd hajlású dombok között, mint a világ képe egy nagy mos40