Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11. szám - Tódor János: "Nem pisó ez, gyerekek..." (Életképek a pesti Harlemből)
rint egész napi fáradozásának jutalma. Lajos, a mindenes télen-nyáron az utcán él, gyakorta ott is alszik, mintha a Népszínház strasse legalábbis Bombay-ban, vagy más forró égövi tájon lenne. Napközben ott hunyja le a szemét, ahol eléri a delirium képében érkező buzgóság. De, csodák-csodája, ő sohasem náthás, pedig derekáról mindannyiszor felcsúszik az ing, amit a zord időszak beköszöntével is legfeljebb csak egy ócska pulóverrel egészíti ki. Lajosnak alighanem veséje sincs, mert hogy mája nincs, az egészen biztos. Estére, ha marad rá ereje, behúzódik a házba, a lépcsőház alá, ahova állandóra van bejelentve. Hetente egyszer a jószívű házmesternél fürdik, hálából felmossa helyette a lépcsőházat, kimossa-fertőtleníti a kukákat. Lajost szeretik errefelé az emberek. Valahol Dominikában Elcsípett párbeszéd-foszlány a Népszínház utcai Eldorádó sörözőben, ahol - lévén szomszédságában egy hegedűreparáló - sok cigányzenész megfordul. Első férfi (őszülő halánték, aranykeretes szemüveg, öltöny, fehér ing, fehér ballon, nyúlszőr kalap; hatvan körüli, vékony figura): - ... Hát érdemes spórolni, tesó...? Hogy úgy járjál, mint a Dezső... Második férfi (kopasz, kövérkés ötvenes, barna, halszálkás dzsörzéöltönyben): - Ja... Első férfi: - Tudod milyen szarrágó volt szegény, az isten nyugosztalja (keresztet vet). Egy kólát is sajnált magátul... Második férfi: (bólogat és krákog) Első férfi: - Hol is voltunk, nem emlékszel? Amerikában, az biztos, Közép-Ameri- kában valahol... Második férfi: Ja, ja... Első férfi: - Valami karneválra hívtak bennünket játszani, valahol Dominikában, vagy hol... Hajóval mentünk Mexikóból. Második férfi: Uhüm... ja... Első férfi: Volt szépen napidíjunk, hetven vagy nyolcvan dollár. Mi a Gézával állandóan whiskyt ittunk kólával, de az a lekvár Dezső még a kólára is sajnálta. Emlékszel rá, milyen volt, gyűjtögette... Második férfi: Ja, ja... Első férfi: - Aztán hozta haza, hogy berakja a bankba... Akkor is, te is ott voltál akkor velünk, nem? Tudod, lementünk a kikötőbe... Második férfi: (bólogat): - Ja... Első férfi: - A Dezső is bejött a bárba, de akkor se kért semmit... A pénzét számolgatta. Hát nem az lett a veszte! Második férfi: Ja, ja, ja... Első férfi: Azt szúrhatták ki a feketék. Emlékszel, milyen környék volt az! Mi sem voltunk normálisak, hogy oda mentünk piálni. De hát többen voltunk, emlékszel? Te, a Géza, én meg a Kálmán. Na meg a Dezső. Annyit azért nem mertek megtámadni... Második férfi: Ja... Első férfi: - De az a hülye Dezső, a hant legyen neki könnyű (keresztet vet), kiment a kocsma elé. Mi nem figyeltük. Nem bírta szegény a füstöt, rossz volt neki a tüdeje... Második férfi: - Uhüm... Első férfi: - Ott találtuk meg egy autó mellett a földön. Agyonszúrták. Második férfi: Ja... 60
