Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11. szám - Halasi Zoltán: Alagsor (versciklus)
Ha más csatornákat keresnél, a koszos zoknimat összeszednéd, ha térdre esnél, nehogy a sufniba zárjalak megint napokra étien... A megváltás közel. Csak tudnám, ki áll jót értem, ha te már nem leszel. 2. Betelt Nem otthonod, mondod ezerszer. Cigánytanya, lepratelep. Nem félsz, hogy a mennybeli megver, amiért velem ezt műveled ? Egy hétig se tart a segély ki, adod el, ami kézbe akad, az anyám vagyonát is a téri riherongy viszi el, meg a sakk. Ki szoktatta őket italra, a srácokat kurvázni, ki? És kinek a nyakába varrta? Mintha én lettem volna frigid! Tudod is te, mi az, egy nőhöz szívvel közeledni... barom! De bánom is én, csak üvöltözz, már nem tarthat soká nagyon. Mirajtunk betelt az ítélet: a két fiunk visszaeső. A halál fele pattog az élet: köszörűkövön szikraeső.
