Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Gosztonyi Péter: "Midőn hazáját rabbilincs fenyíti" (a Magyar Honvédség 150 éve)
idejét a gazdálkodás mellett töltötte, el is küldte ezt Prágába, de helyét Toporcán már nem találta. Bátyja Pesten volt. Tőle kapta az értesítést: felállt a magyar hadügyminisztérium. Minden képzett, magyar érzelmű tisztre szükség lesz. Jelentkezzen mielőbb a „honvédtiszt-kinevező bizottság” előtt! Görgey 1848 májusában utazott Pestre. Jelenkezett honvéd-tisztnek. Rögvest befogadták és június 13-án már Győrben, századosi rendfokozattal, az 5. honvéd zászlóalj kiképző tisztje lett. A Rába menti városban azonban csak egy hónapig foglalkozhatott újoncaival. Ivánka Imre ezredes ajánlására — ő volt Batthyány katonai tanácsadója — Görgeyt Pestre rendelték. Ott megbízták, utazzon Törökországba fegyverbeszer- zés céljából. Mivel azonban bizonytalan volt, hogy sikerül-e a szervezendő honvédség részére Nyugatról Törökországon keresztül lőfegyverekhez jutni. Görgey- nek le kellett mondani az utat. Helyette Prágába és Grázba utazott: gyutacs, csappantyú, illetve ezek hazai előállításához szükséges szabadalmak beszerzésére és a gyártáshoz való szakemberek toborzására. Ekkor már Mészáros hadügyminisztériuma alá tartozott Görgey, és e tények mutatják: a tábornok-miniszter komolyan vette feladatát. Hazafiúi hűséggel munkálkodott a honvédség megszervezésén. A következő hónapokban Görgey Arthurt különböző nehéz, sőt nem egyszer kényes kérdések megoldásával bízták meg. A 30 éves tiszt mindezeket lelkesedéssel és odaadással teljesítette. 1848. szeptember 13-án őrnagyként Szolnokon találjuk. Forradalmi felbuzdulásában ekkortájt már nem a nemesi előjogokra utaló „y”-nal. hanem „i”-vei írta nevét. Mivel azonban a szakirodalomban később mindenütt Görgeyként szerepel, mi is megmaradunk az eredeti neve mellett. Ezen „epizóddal”, illetve megemlítésével csak példázni szeretnénk, katonahősünk mennyire egynek érezte magát az 1848-as nemzeti és (részben) plebejus forradalmi mozgalommal. 1848-as tettei ezt példázzák! Jellasics — volt az előzőekben róla szó — szeptemberben három hadoszlopra osztva seregeit, betört a Dunántúlra. Batthyány miniszterelnök nem felejtette el Görgeyt. Szükség volt a katonaviselt, szervezőképes fiatalemberre a Dunántúlon. Külön futárral Szolnokról Pesten keresztül vonalon (!) Soroksárra rendelte, azzal a céllal, hogy az ott gyülekező „mozgó-nemzetőrséggel” akadályozza meg Jellasics Pest alatti esetleges Dunán való átkelését. Görgey Soroksár körzetében kb. 1200 nemzetőrt talált. Részben fegyverrel. Batthyány ugyanakkor Görgeyt kinevezte Pest. Fejér és Tolna megye népfelkelői főparancsnokává. Görgey tisztában volt saját katonai erejének gyengeségével. Ennek ellenére, a labilis politücai érzelmű Batthyányi nem akarván letargiába taszítani, szeptember 26-án Szigetújfalun berendezett hadiszállásáról egy szinte optimista jelentést küldött a körzete hadi helyzetéről. Pedig előőrsei ekkor már közölték vele. hogy Dombóvár felől a pancsovai császári-királyi tábornok. Kari Roth dandára közeledik Buda felé. És itt nem holmi granicsárokkal és horvát felkelőkkel kell erejét összemérni, hanem kiképzett osztrák sorezredekkel! Szeptember 29-ón szabadságharcunknak egy olyan „epizódjára” került a sor, amely a későbbiekben, mind Görgey viszonyát Kossuthhoz. mind pedig 1848-hoz, számos vonatkozásban élesen kieölöpölte. Ezen a napon ugyanis nemzetőr őrszemek megállították és táborukba kísérték gróf Zichy Ödönt és Pált. Útiholmijuk átvizsgálásánál Zichy Ödönnél Jellasics felhívását találták meg — és egy névre kiállított menlevelet. Görgey e dokumentumok láttán bizonyítottnak találta az eléje vezetettek kapcsolatait az ellenséggel. Háború volt. És üyenkor a háborús törvények érvényesek. A honvéd őr90
