Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 9. szám - Jász Attila: Miért Szicília? (Széljegyzetek a hasonlóság mítoszához II.)

színek konkrét felidézése és ereje is kizárja, hogy csupán feldolgozás, átirat lenne. (Ja, és Eryx hegyén templomot építtet Aeneiszal Venusnak. Sic!)

Semmi sem képes valósággá érni, ami nem gyökerezik az emlékezetben, ó, semmit sem ragadhat meg az/ ember, ami nines birtokában kezdettől, fogva, ifjúsága arcaival árnyékolva. írja Hermann Broch Vergilius-regényében, s ez leginkább saját magára vonatkoztatható, mivel a vergiliusi belsó' monológfüzérben, mely a regényt alkotja, valósággá képes érlelni kultúrszkepszisét (mely egyszerre sajátja és Vergiliusé). Már a témaválasztását is e felfogás befolyásolta. Ismertem azt a legendát, mely szerint Vergilius el akarta égetni az Aeneis-t, és feltételezhettem, hogy olycm, szellemet, amilyen Vergilius volt, semmis okok aligha ragadhatták ilyen kétségbeesett elhatározásra, hanem a korszak egész történelmi és metafizikai tartalma közrejátszhatott ebben. Ez a feltételezés a kéziratégésről, bármennyire szimpatikus Brochnak és nekem, mégiscsak feltételezés, amelynek az aíapja egy XVII. századi Aeneis-kiadás. De egy esélyt, amelyet Hermann Broch zseniálisan megragadott, adhatunk e legendának, mert ahogy Hölderlin mondja, minden álomban van valami valóságelem.

Thomas Mann Halál Velencében című kisregényét olvasom, kíváncsiságból, mivel egy esszéből ahhoz az információhoz jutottam, hogy Aschenbach figuráját August von Platenról mintázta, vagy róla is. Az író által átformált német romantikus költő sokat írt elvágyódásáról. Milyen jó, hogy vannak vidékek, mehetek messzi partra, szigetekre, ahol még felszabadulhat a lélek! Thomas Mann jóval a kisregény megírása után tanulmányban tárta fel saját Platen-képét: Már harminc esztendős korában a kimerültség tünetei következtében súlyos szervi megbetegedés tünetei lépnek fel rajta, s további kilenc esztendei érzelmi túlterheltség és elsivárosodás után Siracusában belehal egy pontosan meg nem állapítható, tífuszszerű megbetegedésbe, mely voltaképp nem egyéb, mint ürügy a halálra, amellyel kezdettől fogva tudatosan, eljegyezte magát,. Mindig meglepődöm azon, hogy például Thomas Mann mennyire tud fogalmazni, pontosabban stilizálni. Amit itt elhallgat, az végül is kiderül a kisregényből, de mindig pontosan tudja, mit és mennyit akar mondani, vagy éppen elhallgatni. Ez annyira lenyűgöz (mármint T. Mann írásművészete). hogy a Szirakúzáért, kézbe vett könyvet pillanatokon belül elolvasom, nemcsak Platen miatt. Ezek a Szicília-téma igazi, mert váratlan hozadékai.

A szirakúzai görög színház hatalmas nézőterén úgy mászkálok, hogy közben folyton arra kell gondolnom, itt ült valahol-valamikor Platón. Szememet járatom az erős napfényben, erőltetem, talán ott vagy éppen itt.

A valóság mítosza

Barátom grafikai mappát készít nyomatokkal, Kiméri,a címmel. Képzelt lényekkel tehát, és engem kért fel a bevezető szöveg megírására, mivel közös beszélgetéseink gyermeke a téma, a cím. Közben egy tematikus, közös akcióid