Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 5. szám - Tóth Péter Pál: Ikermonológ, két hangra
napig. Nem láttam két hónapja, igaz, hogy hírét se hallottam, akkor tudnék róla, hogy csinált-e magával valamit vagy nem. Akik vannak neki, mind olyan, hogy mondjam, fogtechnikus család, tudod, fogukhoz verik a garast. Nem az, hogy másoknak adjanak, még maguktól is sajnálják, pedig megtehetnék, hogy szerencsétlenen segítsenek. Szép dolog az, hogy a két gyerekből az egyik gyerek az maximálisan azt mondta, hogy csak apa... Azt mondtam a srácnak, a barátomnak, hogy ez tartsa benned a lelket! Közel negyven kilót leadott. Mikor megláttam, egyszerűen, nem ismertem meg. Egy zsugorított ember lett. Atyaúristen, mondom. Hát elsírtam magam, na. Volt egy mondása nagyapámnak: fiam, járjál kocsmába. Nem azért, mert hogy ott ismered meg az embereket. (Persze ez régi időkre vonatkozott, mikor a szakembereket keresték.) Az úr építkezett, bement a krimóba: kéne nekem két ács. Tessék. És mai napig is így van. Hidd el, most már fordult a kocka. Múltkor, itt a Lévayn, megjött mamának a szén. Egyedülálló, hetvenvalahány éves, nyugdíjas tanárnő'. Bejön ide a Mariann néni: be kéne hordani a szenet. Mamóka, máris megyek. Ezerötszáz forint, hirtelen. A nyomorult kis húsz mázsa szén! De restelltem, hogy ezerötszáz, azt mondja, három óra alatt? Fiam, megdolgozott érte. II. szín (Városház tér, Tokaji borozó. Hirtelenősz férfi, alkoholista, eszelős fejhangon, ám meglepő empátiával és emlékezőtehetséggel, minduntalan József Attila versekre vált beszédéből. A kocsmában senki sem figyel rá. Egy nagy költő versei - abszurd fénytörésben.) (Aki már feladta.) Az egész kurva életbe ezt tanultam meg, ezt is a kohóipari technikumban, nem a tanártól, hanem a könyvbe, így kezdődött (a „Nyersvasgyártás” vagy mi volt): „a természetben minden egyensúlyra törekszik”... Most már kezdek magamhoz térni. Só't, akkor az volt a mániám, lefeküdtem ide a padra, meg a gyepre, lássam már a levegőt is, meg az eget... 1942. április 19-én, vasárnap reggel hat órakor, az édesanyám bevallása szerint: ö hozott a világra. Nem, nem, ó nem, nem, én nem dohányzom. Je ne fume pas. (Ezt most franciául mondom.) Hit- és erkölcstant tanultam. Utáltam a papokat, meg a templomot. Szóval, azt a légkört. (A templomokat szerettem.) Római katolikusnak kereszteltek, mert lehettem volna zsidó, református, meg a jó ég tudja, hogy még milyen... Első' osztályban hit- és erkölcstan volt, második osztályban már orosz nyelv. így volt. Gyönyörűszép volt. A szláv nyelveket szerettem. Talán, ha visszaemlékszem, akkor oroszul is tudok még, de lengyel és francia nyelvből úgynevezett állami nyelvvizsgám van. DISZ-titkár voltam 1956- ban. Dolgozó Ifjúsági Szövetség. Sztrájk. A vasutasok, meg a villamosvezetők is sztrájkoltak, meg minden, mindenki. Hát szóval, utána jött az ötvenhét. KISZ. Kommunista Ifjúsági Szövetség. Alapító tag voltam március 21-én. Akkor gyönyörűszép... Mindenkinek egy ilyen fénykép volt, meg minden. Én voltam a kultúros. Az első volt a KISZ-titkár, utána a propagandista, a harmadik a kultú- ros volt. Hát én a harmadik voltam. A kultúros. Akkor nem volt televíziókészü30
