Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Balia D. Károly: A hontalanság metaforái (avagy a kárpát aljai magyar költóL haza-komplexusa)

érzik — és nem is alaptalanul hogy ezt várják tőlük olvasóik, sőt a „kárpátaljaiságukat” nem gyakran számonkérő szakmai kritika is.15 16

*

Az idézetek puszta felsorolásán túl igyekeztem egy kis rendszerezést is elvégezni, aszerint, milyen értelemben és milyen kontextusban fordul elő verseinkben a haza, a szülőföld fogalma. Megfigyelhettem, hogy az eseteknek egy csupán kisebb hányadában kap pozitív jelzőket és párosul említése a bizakodás, a remény, a hit érzésével:

Fellobog néhány dália: hiszi, érdemes hinni még.

Közös sorsért, közös hazáért sikoltoznak a gesztenyék

... a hit e tájon még életet jelent.17

Gyakrabban a magyarság feldarabolódásának, szétszakítottságának a képe, Trianon kísértő réme jelenik meg a sorokban, azaz a Vári Fábián László- megfogalmazta „felnégyelt haza”18 19 20 kap újra és újra megformálást:

ijedt lélekharang határokat átütő sorozata

Arad felől

Késmárk felől

drága szülőhazám felől

de hát itt ülök

itthon

hazámban hazámon kívül most e konyha tudathasadás'9

Trianontól itt felejtett rózsakert panaszkodik...2"

Az anyaföld rongyokba rejti csonka testét...21

Ezüst pénzek felől ne közelíts:

itt sincs helyed, hol nagy, mint rég ez az ország!22

körém e hely húzta a kőfalat, hol valami osztja, szívja az egészet, valami szorít a gyomrom alatt2:1

15 E kérdéssel részletesebben foglalkoztam egy hosszabb tanulmányomban. Lásd: B.D.K.: Előítéletek és beilleszkedési zavarok. Forrás, 97/5.

16 Füzesi Magda: Táj gesztenyékkel. Hatodik Síp, 96/tél, 11. o.

17 Czébely Lajos: Tétova sugárban. Pánsíp, 97/1. 25. o.

18 lásd a 9. jegyzetet

19 Czébely Lajos: Októberi villanások. Hatodik Síp, 95/ó'sz, 2. o.

20 Tárczy Andor: Kertváros. Hatodik Síp, 96/ó'sz. 17. o.

21 Füzesi Magda: Rövidfilm. Hatodik Síp, 96/tél, 2. o.

22 Penckófer János: Döbbenet szava. Hatodik Síp, 97/tavasz, 34. o.

88