Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Podmaniczky Szilárd: Hideg van itt anorákban (vers)
egyensúlyát megtalálja ikarosz a gyertyagyárba' honná fújom miért lesz ez kék az átok nagy a nyested fehérhajú durva deszka ne kacsincsá' hideg pesztra víztározó szók az égbe angyalt nyom a súlyemelő szamár gyerek hol a táskád vangóg mondta levághatom nem nekem nincs becsületem nem is mondom milyen nagy kár gyűrött barna csomagolok soká esik még odakint fenyő hegyét süti a nap nagyon magas lemegy a nap minden sötét minden hallgat meghalsz majd és elfelejtesz nem emlékszel kivoltam én gyufa tölcsér mirtuszgyökér nem emlékszel hova raktam koptam kaptam felkopogtam egyet csöngess föl ne támassz halott vagyok nincsen válasz ha kopogtatsz beeresztek szalámi vagy álruhába’ végképp nincsen kapcsolatom minden tető utamba áll fűbe leszel ötös szandál régi élet csatoljál rám felejts el vagy nyúljál hozzám isten bágyadt szürke léce porba mentél porba teát mindennek egy nap lesz vége ahmed küzd a piranjával gólyalábas víztározó galamb száll a tó helyére órám ütött mutatóba
