Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Buda Ferenc: Tollvonás, ceruzanyom (vers)
Buda Ferenc Tollvonás, ceruzanyom Grafikus barátaimnak Rajzolt, rótt, metszett vonások. Karcok, vonalak. A síkba vetült tér eleven képletei. Térgörbület. Mértani rácsok. Ködlepte lápon a tekintet lépőkövei. Okút homálya. Imbolygó lámpa fénye. Tér s idő tengermélye. Üveglap. Lehelet-pára. Utak egy ívpapír szűzhaván Hová vezet a fürge ceruzanyom, a szervek, szövetek titkait föltáró szike, hová vezet? meddig hatol? Lássuk: a megnyitott hámszövet alól a hús, csont, velő és ideg mint bukkan elő. Arcok, homlokok árkai, teliholdjai. Holdtányér hullafoltjai. S halálos seben is túl: a remény. Okút-homály. Imbolygó lámpafény. Hová vezet? Meddig vezet? Reped a tűzfal, a támfal, vaskerék alatt vérzik a kövezet. Ivpapír szűzhava. Meddő szavak befagyott folyama. Jégre metélt jel: tollvonás, ceruzanyom. Lehelet-pára. egy üveglapon. Tér s időpalimpszesztusa mögül gót ablakív s bölényfej mereng a mosztári híd roncsaira. Színről színre? 6
