Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 10. szám - Lőrinczy Huba: "A műveltség meghalt, a nihil él " (Márai Sándor: Jelvény és jelentés)

szólaltatta meg. A Hang csupán a következménye annak, hogy az értelmen s a kereszténységen nyugvó kultúra teremtó' erői kiapadtak, s beköszöntött a Nyugat alkonya. Az élet ízei elfogytak, a lét keretei megmerevedtek. A Goethe emlegette „eleven rend”, amelyben tág tér jutott a spontaneitásnak és a játékkedvnek, immár a múlté, helyét — kivált Némethonban — szigorú, túlszervezett és túlfegyelmezett, kaszárnyái „rend” foglalta el (11-15., 62-63., 142.), s a „rendből” „Rendszerek” nőttek ki, szerte Európában (42-43.). Az élet természetes ütemét a gépi civilizáció száguldó ritmusa váltotta föl (13-25., 21-24.), az öntörvényű, gondolkodó személyiségek helyett tömegek, tömegemberek tűntek fel mindenütt (54- 61., 69. etc.), s a „masszán” — „... nem először az emberi fajzat történetében, s nem utolszor...” úrrá lesz a démonikus (73.).

Nem fér hozzá kétség: a Jelvény és jelenlés gondolati arculatát ugyanaz a két elme segítette kiformálni nagyobbrészt, aki már a ciklus egynémely korábbi darabjaiban is kulcsszerepet kapott: Ortega és Spengler (utóbbinak a neve s teóriájának egy foszlánya szóba is kerül a regény szövegében: 141-142.). A tömegek lázadása s A Nyugat alkonya az a két könyv, amely visszhangra talál Garren Péter — és bizonyos mértékig Berten — eszmevilágában, hiszen például a gépi civilizációról adott kép is Spengler fejtegetését idézi (vö.: A Nyugat alkonya II. Bp., 1994. 714-725.). S mivel a Jelvény és jelentés belső monológjaiban és dialógusaiban, megannyi esszészerű fejtegetésében rendre vegyülnek egymással a két bölcselő nézetei, számunkra a legkevésbé sem meglepő, hogy akad a műben olyan figura, ki — különös elegy! — egyszerre mintázódott kettejükről. A regény spirituálisán újra s újra fölbukkanó szereplőjére, Mirza Rey-re gondolunk. O az, ki egyaránt fontos „személy” a narrátor és Berten számára, egyikük is, másikuk is többször hivatkozik reá. Mirza Rey „valóságos” és jelentékeny alakként — feltűnt már A hang hősei között is. Akkor még híres „író” volt, s származása mintegy Európa egységét jelképezte: apja spanyol, anyja francia, de ősei közt német nemesek is akadtak, s ő maga Berlinben született (szó sincs tehát arról, hogy „... talán (...) részben zsidó eredetű” — mint Szegedy-Maszák Mihály állítja: i.m. 162.), és a regényszöveg súlyos szívbajára s közeles halálára is utal (vö.: Az idegenek - Sértó'döttek. A hang: 246., 256., 260-261., 281., 288., 298.). A Jelvény és jelentés lapjain — olyféle különleges metamorfózis ez, akár a Garrenek életkoráé! — már inkább gondolkodóként emlegetik, ki egyértelműen spanyol (70., 136-137., 139.), kinek „... szakmája (...) Európa, a népek kora, ifjúsága és halála” (11.), ki „... a fekete-arany, véres, katobkus és anarchista Spanyolországból hozta el a halál öntudatát, egy műveltség, egy életérzés, egy istenképzet halálának foltétien bizonyosságát” (70.), aki néhány évvel korábban Berbnben „A tömegről beszélt, elegánsan, szabályosan és kétségbeesetten” (136.), s „Nem véletlen, hogy éppen ő, egy spanyol, a grandok és hidalgók leszármazottja (...) kezdett először veszélyről beszélni Európában a tömegről mint veszélyről...” (139.).

Nos, a két regény Mirza Rey-re vonatkozó kitételeiben fölöttébb érdekesen keverednek Oswald Spengler és Jósé Ortega y Gasset életrajzi adatai és eszme- rendszerének legfőbb elemei. Előbbi német volt, utóbbi tehetős spanyol polgárok ivadéka; előbbi csakugyan korán, 1936-ban, szívelégtelenség következtében hunyt el (vö.: Csejtei Dezső: Utószó. In: A Nyugat alkonya II., 739.), utóbbi viszont jóval a ciklus befejezése után, 1955-ben távozott az élők sorából. Spenglert is, Ortegát is Európa sorsa foglalkoztatta leginkább, ámde előbbi nagy témája a kultúrák „ifjúsága és halála” volt, utóbbié viszont a tömegek lázadása. Nyilvánvaló ilyképp: Mirza Rey-hez mindketten modellt álltak, s a „belőlük” összegyúrt alak egyikük is, másikuk is — illetőleg egyikük sem, másikuk sem, hanem egy harmadik: regényhős, fiktív tünemény.

87