Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - Fried István: Esterházy-pályarajz (Kulcsár-Szabó Ernő kismonográfiájáról)

„Ha Kosztolányinál a lélektani tárgyközelségű - s ezért elsősorban az igazságok értékharcának köztes teréhez vonzódó — írásmód érzékenyebb a jelentésképződés egyéni sokféleségére, Móráinál a társadalomközelibb, ugyanakkor mély történeti- kultúrmorfológiai alapozású szociálliberális értékhorizont bizonyul szélesebbnek. Sőt, mint látni fogjuk, biztonságosabban artikuláltabbnak. Ez azt jelenti, hogy - az epikai művekhez képest — Esterházy publicisztikájának nyelvi,antropológiája’ szegényesebb a Kosztolányiénál, Márai alkalmi műfajainak viszont az esemény iránti érzékéhez tud ritkán felemelkedni.”

Nemigen tudok mit hozzátenni a számomra meggyőző levezetéshez. Inkább máshonnan kérdeznék a problémára. Kosztolányi nem homo aestheticus volta ellenére, hanem részben kenyérkeresetből, részben a költészetén végighúzódó „részvét”-gon- dolat jegyében írt sok kötetnyi újságcikket. S ha nem volt is olyan értelemben (kül)politikai újságíró, mint Márai, szükségét érezte annak, hogy fontos, országos kérdésekben hallassa szavát. Újságírói tollát (néhány kivételtől eltekintve) mintegy szépírói munkássága meghosszabbításának tekinthetjük, riportjai, életképei, pillanatképei, tűnődései közül nem egy költeményes prózának, kifejtetten elbeszélésnek fogható föl, és igen sokat hat át a szubjektum-őrzés és - féltés hite, meg az az immár műfaji kérdés, hogy a gondolati költészetnek kialakítható-e újságcikk formájú-terjedelmű megfelelője. Márai számára a napi politika (az átnézett sajtóanyagra támaszkodom) szenvedélyes foglalatosság tárgya, a gyors reakció ellenére az alkalmi- ságot többnyire föl képes emelni az eszmék és elvek magaslatára, az esetiben föltárja a modellszerűt. S még valami: Márai különbséget tett újságírás és újságó a írás között (nemcsak azért, mert nem egy regénye folytatásokban jelent meg, napilapban, például a Szindbád hazamegy). Számára az olykor napi, de legalább heti háromszori penzum elvégzése időnként okozhatott gyötrelmet, sokkal inkább azonban utóbb nem is igen titkolt pedagógiai hajlamának engedett, s még nagyobb valószínűséggel: részben regényeinek „eseménytelenség”-ével szemben az eseményes köznapokra reagált. Kosztolányinál és Móráinál az írószerep-felfogás, nyelv és újságírói lét nem kerül egymással ellentétbe, az újságcikknek nyelve (nem témája) nem egyszer a regényeké, a novelláké. Esterházy általában igazán kedvelt publicisztikája HííeZ-korszakában jelent meg, valahogy akkor találkozott szerep, nyelv és „történelmi” körülmény. Az újabb publicisztikára talán az a jellemző, hogy keresi a megszólalásra az alkalmat (mert meg kell szólalni), nem pedig az alkalom keresi a méltó megszólaltatót (Ez az én benyomásom!).

Kulcsár Szabó könyvének utolsó fejezetéül a Következtetések helyett címet adta, jelezve, hogy nem mérlegkészítéssel zár. Ugyanakkor az író jelentőségének kiemelésétől nem riad vissza. Jogosan összegzi: Esterházy számottévő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy „az esztétikai tapasztalatnak” az a formája jusson érvényre, „amely a művek hozzáférhetőségének változtatta meg struktúráját”. Egyszóval iro- dalomtörténetileg már most méltányolható Esterházy Péter hozadéka, utána már igazi író nem írhat úgy magyarul, mint előtte.

Sikeres-e hát az a kismonográfia-típus, amelyet Kulcsár Szabó Ernő kiadott? Eleinte hiányoltam magam is az életrajzi utalásokat, annál is inkább, mert még az idézett Esterházy-passzusokban is akadnak ilyenek. Csakhogy egy mű „reáliáidból nem következtethető esztétikai minősége, a dokumentaritás más műfajt igényel. Hogy Esterházy könyveiben ott leljük a korszakot, amelyben élnie adatik és talán (főleg a Kis Magyar Pornográfia) egy boldogabb jövendő történészének dokumentumként is szolgálhat, nem teszi szükségessé, hogy a tárgyalásba nehezen illeszthető életrajzi betétekkel terhelje a szerző a műelemzések sorát, valamint a recepciós magatartások és a bennük föltárható előfeltevések bemutatását. Minthogy végig műelemzéseket kapunk, a recepciós folyamat applikációja jól egészíti ki az Ester82