Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 8. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény - XI-XII. rész)

nem jött ebbe a kocsmába, és azt hiszem, hogy még álmaiban is udvariasan magázott engem,ha egyáltalán álmodott valaha.

Később a lovakat a szekérrel és a vendégoldalakkal visszahajtottam Belies Györgye tanyájára, és a következő' napokban én is pihentem, elácso- roghattam a kocsma eló'tt a szomszédokkal, vártuk a cséplést. Elég soká kellett várnunk, mert kevés volt a traktor, a gőzkazánokat meg igen nehézkesen lehetett mozgatni, és éktelenül füstöltek.

A mi utcánkra szerencsére traktoros csépló'gép jutott, ez is elég nagy bűzt csinált, de mégsem füstölt annyira, mint az ormótlan gőzkazánok. Nálunk vagy fél napig tartott a zakatolás, kavargóit a por, szürkék lettek Rézi rózsái és a pelyvahordó lányok, a búza azonban szépen pergett, elégnek ígérkezett a következő aratásig, bár nem tudhattuk, hogy az új hatalom mennyit seper majd le belőle a padlásunkról.

És az új hatalom embere éppen akkor érkezett meg, amikor a mi udvarunkban folyt a cséplés. Mudrinszki Ozren jött el hozzánk, ezúttal pisztoly nélkül, de hát neki fegyvertelenül is nagy szava volt még a községházán. Azt hittem, hogy a búzás zsákokat jött megszámolni, és kicsit csalódottan nyújtottam neki kezet a cséplőgép mellett.- Nem ma van a névnapom - mondtam.- Majd eljövök a névnapjára - kedélyeskedett. — Addigra új búzából sütök pereceket és zsömléket. Nagy kosárral hozok majd péksüteményt.- Az kellemesebb lesz. Addigra szétoszlik a por.- Meg elül ez a nagy lárma is. Az ember a saját szavát sem hallja ebben a zörejben és pöfögésben.

Bevezettem a házba, Rézi a konyhában főzte az ebédet a cséplőmunkás- oknak, mi a szobában ültünk le, ide csak kevés por jött be és a zaj is eltompult.- Hogy sikerült az aratás? — kérdezte Mudrinszki Ozren.- Megszakadásig kaszáltam. Lenne elég kenyerünk. Ha meghagynák...- Igazságosan kell elosztanunk minden darab kenyeret.

Nem nagyon nyugtatott meg ez a beszéd.- Igazságosan kell elosztani a munkát is - mondtam.- így lesz.- Én mindig meg fogok dolgozni a búzámért.- Mások is megdolgoznak a kenyerükért. Csakhogy nem mehet ki mindenki a búzaföldekre. Gépeket, ruhákat, cipőket is kell csinálni. A szegény gyári munkások is kenyéren élnek.- Majd ha gépet, ruhát és cipőt akarok venni, kifizetem a szegény gyári munkásokat.- Sokkal bonyolultabb dolog ez, de megígérhetem, hogy ezentúl igazságosság és egyenlőség lesz itt.- Ennek örülök. Őszre dupla szívvel megyek majd kukoricát törni, pedig az is igen nehéz munka, és én nagyon utálom.- Lehet, hogy nem kell majd nehéz munkát végeznie. Kap elegendő kukoricát is.

Félrefordította a fejét, a fal mellett felhalmozott könyveket szemlélgette, de láttam, hogy fél szemmel figyel rám, várta, hogy mit mondok. Semmit sem mondtam, vártam, hogy folytassa, amit elkezdett.

54