Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 8. szám - Szepesi Attila: Orpheusz játékai (versciklus)

Cédrus Zúgat tegnapot, holnapot. Lombja-hullató, árnya-vesztő. Bár úgy látnám, mint hajdanán a hóbortos Tivadar-festő. Lakótelep Behazott éjféli park. A hóban ide-oda lábnyom. Fönn egy hajléktalan bagoly huhog a lombja-nincs platánon. Költő Kancsal álmokba merülő kófic, ködöket terelő. Kínjait hetykén soroló tudós iskolakerülő. Rákos-patak Bűzös szennyet visz, hagymahéjat. Hajókáz rajta dögtetem. Kő-partján kóró sem vacog: halott patak, emléktelen. Egy ginkgo-fára Akácok között rejtező szélzúgatta páfrányfenyő. Emlék mállott hegyek porából, a mennydörgő gyíkok korából.

Next

/
Thumbnails
Contents