Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 7. szám - Bárdos B. Arthur: Ódácska; Körkérdés; Órák (versek)
Bárdos B. Arthur Ódácska Nyálas a szád, a bűz betűz avas barlangjából az avatatlan légbe - kéken feszül a szűzhártyával csalogató ég s mégis bűzlik mert Dániába űz a Segszpír óta megrágott szavakban rejlő' rejtelmes rohadék, helsingó'ri tragédiába fűz és tétováz a tévelygő' alakban Hamlet. Kény szer képzeteidbe tűz a történelmi fókusz - betetőz múlt történeteivel a betéttalpán átizzadó dizó'z... Valami bűzlik Dániában épkézlábú törpéi között, a bősz őskor kísértete vargabetűz, alkonyvéres a világ: elidőz folyóvízen a felpuffadó pép — megreccsen a szomorúfűz, lombjai közé dajkál, megelőz az általános pusztulásban, ősz hajad a kifordult gyökér az ősz miazmás gőzeiben, szedelőzködnél... a bűzös ódácska oda, nyáladba vész, mi tart még vissza, micsoda, milyen csoda?! 1996. szeptember 25. Körkérdés A tó hallgatag derűje kerek. Kényes kezemben szögletes a kő — ujjaim között megdermedt idő. Elrepítem: a nyugalomba csobban s az első kör új körök gyermeteg rajzával nyomban
