Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5. szám - Csernicskó István: A számok tükrében - Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján, némi kitekintéssel
A magyar lakosság aránya a városokon belül szinte azonos a terület összlakosságán belüli arányával. Az ukránok aránya valamivel kisebb, az oroszoké viszont sokkal nagyobb, mint arányuk Kárpátalja összlakosságához képest. Kárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele szerint a magyarok aránya a falvakban is közel azonos a terület összlakosságához mért arányával, az ukránoké pedig magasabb, az oroszoké jóval alacsonyabb. 5. táblázat Kárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele az 1989. évi szovjet népszámlálási adatok alapján. (Sztatyisztyicsnij szbirnyik és Almásy 1994:21 alapján) Nemzetiség Száma %-ban Magyar 111.731 12.4 Ukrán 732.640 81.6 Orosz 10.714 1.0 Egyéb 43.742 5.0 Összesen: 898.827 100 Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes nemzetiségeken belül milyen a falusi, illetve városi lakosság aránya, kiderül, hogy a kárpátaljai magyarok jellemző településtípusa a falu, akárcsak az ukránoké, az oroszok többsége viszont városi lakos, ami nem véletlen, hiszen elsősorban a városokba telepítették őket a szovjet hatóságok. Az orosz nemzetiségű városlakók aránya messze meghaladja a városiak megyei átlagát. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 38.744 orosz nemzetiségű városi lakos közül 29.077 (75%) a terület két legnagyobb központjában, Ungváron és Munkácson él. A magyar városi lakosság aránya némileg meghaladja a megyei átlagot. 6. táblázat Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként 1989-ben a szovjet népszámlálás adatok alapján. (Sztatyisztyicsnij szbirnyik és Almásy 1994:21 alapján) Nemzetiség Száma %-ban Városban %-ban Magyar 111.731 71.7 43.980 28.2 Ukrán 732.640 75.0 244.109 25.0 Orosz 10.714 21.6 38.744 78.4 Egyéb 43.742 68.6 19.958 31.4 Összesen 898.827 72.2 346.791 27.8 Irodalom Almásy Sándor 1994. A kiadhatóság határa. Kárpátaljai Szemle II. évf. 2. szám, 20-21. Bjulletyeny Sztatyisztyiki 1990. 10. szám, 76-79. 75
