Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 4. szám - Kántor Lajos: Ó Trenszilvéniában

Kántor Lajos

*

O Trenszilvéniában

M

A. VJ- aga a vers (Jack Cole dalaiból, alcíme: 0,Trenszi, Trenszi, Trenszi!) a szerző, Kovács András Ferenc jelzése szerint, Nevermore Beach-ban (Cal.) született, 1988. jan. 17-én. Első megjelenési helye Kolozsvár, a Korunk 1992. 10. száma (33.1.). Kérésre kaptuk, emlékezetem szerint, „A hatalom természetrajza” című összeállításunkhoz, amelyben — (állítólag neves) amerikai-angol, francia, román és német szerzők mellett — többek közt Balogh Edgár, Bíró A. Zoltán, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Gáli Ernő, Gömöri György, Göncz Árpád, Láng Zsolt, Márton László és Spira György írásai szerepelnek. Meg kell jegyeznem, hogy KAF (ez Kovács András Ferenc baráti és erdélyi irodalmi körökben ismertebb neve) nem az Egyesült Államokból, hanem csak 105 km távolságból, Maros- vásárhelyről küldte a versét. Hogy az említett Korunk-szám szövegei közül mire fog tartósan emlékezni az utókor, természetesen nem próbálom megjósolni, KAF Jack Cole-dalát azonban mindenképpen kiemelném a tematikus csokorból, hogy külön vázába tegyem.

Nevermore Beach, föltételezem, mégiscsak amerikai eredetű, valahol Edgar Allan Poe-hoz közel fekszik, egész pontosan A holló közelében (Babitshoz igazodva Sohasem Partnak, Tóth Árpád szerint inkább Sohamár Partnak fordíthatjuk). Persze, legalább annyira „trenszilvéniai”, azaz transzilvániai. Vagyis KAF játékainak egyikével van dolgunk - az egyik legveszélyesebb és legvéresebb játékkal. Minthogy a szerző az irodalom dolgaiban abszolút szavahihető, következésképpen verse nem antedatált, mi sem volt természetesebb, mint hogy 1988-ban Nevermore Beach-et válassza szövegének szülőhelyéül. Aki elolvassa a refrént, már meg is kapja a választ az inkább költői, mint valóságos kérdésre: „E rémfilm hátha hakni”? Jack Cole bőrébe s különböző, felénk is honos nyelvek szavaiba bújva, a költő a lényeget mondta (Poe hollójától Burns Felföldjéhez, hegyeihez térve vissza).

Ó Trenszi Trenszi Trenszi Az volna ám a heppi Balsoj Big Hekula Éljen sokáig éljen Továris Dracula

Akik manapság Kovács András Ferencet könnyedén besorolnák (besorolják) a posztmodernbe, nem árt, ha előzőleg figyelembe veszik - sok egyéb mellett - Edgar Allan Poe-t, Robert Burnst és (immár, szerencsénkre, csak történelmi emlékként) a nyolcvanas évek romániai Továris Draculáját. Magyarán: nem a divat, hanem a szükség, no meg egy kicsit az elődök felől közelítik meg KAF líráját, amely az 1983-as Forrás-kötet, a Tengerész Henrik intelmei óta nagy utat járt be.

54