Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 12. szám - Darvasi László: Bolond Helga (dráma két felvonásban)
Fleis: (az arcát fogja) Mondjuk egyáltalán? Kauf: Talán mégse! Fleis: De ha már itt vagyunk. Kauf: Nos jó. Magának igaza van. Szökjön, Himmel. Himmel: Mi elől, kérem? Fleis: Segítünk, na ...(éppen megkönnyebbül) Mi ez? Nem cincog valami? Himmel: Nem, nem cincog. Fleis: Tavaly itten egy patkány megharapott. Lázat kaptam az undortól. Himmel: De meggyógyult azóta. Kauf: Szökjön, Himmel. Himmel: A vizsgálat eredménye rám nézvést annyira terhelő', hogy menekülésem javallják. S önök ezt nékem, aggódó jóbarátokként teszik...Miért? Kauf: Szökjenek el. Fleis: Szökni a szerelmesével szökik az ember. Kauf: Ez Helgácska állapotában nem könnyű. Belátjuk. Ezért jutottunk arra a gondolatra, hogy... Fleis: Segítünk, na. Hímmel: (nevet) Helgával szökjek? Kauf: Az a lány veszélyes. Hímmel: Bolondos csak, de nem... Fleis: Az is elég. Egyszercsak fecsegni kezd. Kauf: Mond ezt vagy azt. Hímmel: Szóval még nem fecsegett. Kauf: Bizony már kikottyantott egy és mást. Hímmel: Miket, ha szabad tudnom? Kauf: Nem akart ö rosszat, dehogy. Fleis: Éppen magát mentette volna. Kauf: Amikor erről is, meg arról is beszélt. Himmel: Konkrétabban, kérem. Kauf: A titoktartás köt bennünket. S ha lesz konkrétum, úgy azt nem szavakban.. .khm...mérjük majd. Fleis: Szóval szökniük kell. Kauf: Együtt. Csönd. Himmel: De miért? Kauf: Mert...khm...mondom, érdemes. Himmel: Kinek, kérem? Kauf: Mindenkinek. Fleis. De leginkább magának, na. Csönd. Himmel: Helga a menyasszonyom. Kauf: A teremtés hetedik napjával most ne kezdje. Himmel: Aztán néha mi is beszélgetünk. Fleis: Na ahogy egy nővel beszélget az ember! Himmel: A menyasszonyával. Fleis: Nő az is, nem? Himmel: Egyszóval nekem is mond ezt meg azt. 45
