Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - Kalmár Ágnes: Évszázadok játékai mesterkezekből (A Szórakaténusz negyedik állandó kiállítása)

éppen a berchtesgadeni játékok kivételével kapcsolatban miszerint a kis magyarok vágya a táncoló paripa, míg a belga gyermekek vaskos parasztlovakat, az olaszok pedig kordét keresnek a fajátékok között.

Magyaroszágon is készítettek eladásra játékokat céhes kereteken belül (pl. visegrádi csontműves céh), de ezt követő iparosodása elmaradt. Ennek egyik oka minden valószínűség szerint a német játékipar Európát uraló elterjedése volt. Játékkészítő ipariskoláink az 1870-es években alakultak, elsősorban az erdőkben gazdag részeken, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben. Az itt készült játékokból legjobb esetben is csupán rajzok, esetleg fényképek maradtak ránk, reméljük, hogy külföldi (szlovák, ukrán, román) gyűjtemények nem keveset őriznek belőlük.

A Szórakaténusz gyűjteményének legrégibb időkből származó darabja a „Miniatűr Lottójáték”, gót betűvel írott nyomtatott szabállyal, nemes fából esztergált számkorongokkal, rézből préselt játékpénzekkel, az 1780-as évekből. Nem sokkal fiatalabb az a német kifestőlap, fametszet, mely korábban (1820 k.) igen nagy ritkaságnak számított, s a vele való játék oly kivételes eseményszámba ment, hogy gazdája többször lemosta vizes szivaccsal a már színes lapot, hogy ismét átélhesse a kifestés nem mindennapi élményét. A játékbabák gazdag történetének késői darabjai a festett fa- és viaszbabákat, papírmaséfejű figurákat felváltó „hölgyek”, a később annyira elterjedt porcelánfejű babák első hírnökei az 1850-es évekből. Elegáns nőket formáznak korhű viseletben, fejük festett fényes porcelán, modellált vagy valódi hajjal, a legfinomabb kesztyűbőrből varrott, keményre tömött testtel. Ezek azok az évek, melyekben az iskolai oktatás és szemléltetés eszközeinek tárházát kialakította: közöttük a ma puzzle néven közismert mozaikrejtvény-játékot a térképészetben, a diavetítő ősét, a Laterna Magicát vagy Mágikus Lámpácskát, és a nagy múltú táblás társasjátékok témáját is az oktatás-nevelés szolgálatába állította. E játékok mindig újra alakuló megjelenési formái, a kor igényei szerint változó szabályai hitetik el sokszor velünk újkeletű voltukat.

A XIX. század második fele nem pusztán az iskolai szemléltetés fejlődésének, de a szépen illusztrált gyermekkönyv megjelenésének kora. Ez volt az az idő, amikor elsőként az angol iparművészet figyelme az élet eddigi ismeretlen részletei s annak kellékei felé fordult. A gyermekek játékai, könyvei, ruhái és szobájának gondos kialakítása egyaránt az igényes tervezők feladata lett. Hazánkban is művészek és művészetelméletírók vállalták fel a hazai színvonalas játékipar megteremtését, sőt a gyermekek teljes környezetének kialakításával foglalkoztak (Nádai Pál: A gyermek, I-IL, 1911.) Legnagyobbat a rangos gyermekkönyvművészet megszületésével teremtettek (Kozma Lajos, Lesznai Anna,... és Kner Izidor gyomai könyvnyomdájának tipográfiája). Ennek ékessége Karinthy Frigyes: Zsuzsa Bergengóciában Kozma Lajos könyvdíszeivel és szövegközti pasztelljeivel (1921), mely az 1921-es Gyermekkönyvművészeti Kiállítás első díjának nyertese lett. Ezekben az évtizedekben főként kisebb műhelyekben készültek hazai játékszereink, közöttük nem kevés nemzetközi szinten is rangot vívott ki magának. Egyedi és rendkívül gazdag kialakításuknál fogva értek el sikert a viseletes, iparművészeti babák, valamint Grabo- wieczky Leon kőbányai műhelyének „Grabóka” fantázianéven forgalomba került, fából készült, színes alapon élénk indaszalagokkal ékesített mesefigurái. Az igényesen alakuló hazai játékkészítés felfelé ívelő útját a háborúk törték meg. Figyelemreméltóak a Pénzverde által készített elektromos játékvasutak, melyek közül kétféle készlet került forgalomba az 1950-es években.

Mindezek mellett Magyarországon is árusították az Európát meghódító játékszereket: Richter-kőépítőszekrényeit, Márkiin elektromos vasútkészleteit és építőjátékait, Lehmann felhúzható pléhjárműveit, Steif plüss- és filcfiguráit, hogy csupán a legnagyobbakat említsem.

60