Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6. szám - Balázs Attila: Solanum Tuberosum (avagy krumpli)
Szabó Mi történt a többiekkel? Varró Egy összetűzésben kegyetlen módon megölték őket. Szabó Kitől származnak az információi? Varró Senkitől meg valakitől. Ezt akkor hallottam, azon a napon, amikor megtalálták a hullákat a hűtőházban. Szabó Esett az eső azon a napon? Varró Erről viszont nincsenek információim. Annyit tudok, hogy később az újságok is cikkeztek erről, de nem igazából. Szabó Tehát ön az egyetlen túlélője? Varró Minek? Szabó Annak. Varró Mindegy. Nem tartoztam ehhez a csoporthoz. Szabó Ahhoz sem? Varró Egyikhez sem. Szabó Jó is, meg nem is. Ez sem fontos. Hanem. Miről is van szó? Ja... Ismeri a távíró működését? Varró Igen. Szabó Milyen távíróval dolgozott? Varró Én? Szabó Ki más? Varró Kezdetben, ha emlékezetem nem csal, Morséval. Később - Növi Sadon, majd Dombóváron — Bodov és Hughes készülékkel. A Hughes virtuozitást kíván, egészen zeneit. Előttünk a billentyűzet. A klaviatúra és én... A klaviatúra és mi... Szabó Tudna ma olyan vagy hasonló készüléken üzenetet küldeni? Varró Én? Varrni tudok. Azt is ugyan már csak itt, ebben a műhelyben, hacsak el nem felejtettem. Önnel együtt. A kivágott vadgesztenyék utcájában, kuncsaftok nélkül... Távíró? Gondolja, hogy szükségünk lehet még rá? Szabó Nem gondolok semmit. Varró Hm... Nem hiszem. Mindenesetre sokat kellene gyakorolnom, hogy hozhassam a régi formám. Olyan ez, ahogy az ember áll vagy ül a zongorával, a zongoránál. Meg kell szokni, hogy a szöveget nézze a billentyűzet fölött, s az ujjaival vakon, pontosan játsszon. Amennyiben hiányzik vagy elhomályosodott a rutin, hát akkor... Nem is tudom. Tehetség kérdése a játék. Kottából muzsikálni, kérem, az más műfaj. Másabb a másnál. Szabó Fene egye meg ezt a másik faltnit... Aztán tud-e zongorázni? Varró Tulajdonképpen nem. Sosem tanultam zongorázni. Kisasszony Ah, két szabó sok napja... Zongora nélkül. Pedig mintha egyszer azt mondta volna, hogy, hogy... Hogy is mondta? Ja! Hogy tulajdonképpen zongorazseniként indult. Varró Hová? (...) Jó, jó. Szokásommá vált a Hughes készüléken való munkámat zenei tapasztalatként emlegetni. Kizárólag viccből. Szabó Ne meséljünk vicceket, ha egy mód van rá! Varró Nem mesélünk. Kisasszony Miért nem mesélünk vicceket? Varró Én tudom. Mert a viccek nagyon, de nagyon... Milyenek is? Szabó Szomorúak. Varró Pontosan! A viccek nagyon szomorúak, kisasszony! 10
