Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Balog József: „Én mindig képekben láttam a világot” (Baka István-kazetták)
ró, nyári napon, mert a Tündétől* kapott kazettán folytatódik a TV2 felvétele-; filmajánlattal: Búd Spencer és Terence Hill-, aztán időjárásjelentés, vasárnap van, a feledhetetlen verekedős komikuspár filmjének címe Bűnvadászok, és továbbra is for- róságot ígér a meteorológia, mintha Baka mondta volna, amikor arról beszélt, hogy unná az örökkévalóságot, és talán a Pokolban jobban érezné magát, bár ott is meleg van és azt nem szereti, de különben is ő a halálban valami megnyugvást lát, alvást... Mint ateista is, méltósággal fogadhatom a halált például... amiben megnyugvást és alvást látok, nem az öröklét unalmát... - így mondja szó szerint, míg másutt: „...a világba való kivetettséggel kezdődik az élet és a minden esetben értelmetlen halállal végződik, mert egyetlen halált sem lehet megmagyarázni, meg megnyugvással fogadni.”** Az 1995. október 23-án közreadott portréfilmet — „November Angyalához” — egy olyan kazettán kaptam meg Tündétől, ahol egy, a Duna TV-ben vetített portré „maradéka” következik az emlékműsor felvétele után. Csíkok. Szemcsék. Csönd. Csak a szalag zörög a technikán, aztán egy arc bukkan föl, fekete-fehér, meggyötört, hatalmas táskák a szem alatt, kormos — Kormos István — a Yorick-vers utolsó szavait mondja, „szegény Yorick”, ez a vége. Ez a vége. De nem, vált a kép és egy név és két évszám következik — Weöres Sándor, és csak az utolsó évszámra emlékszem 1989 - aztán fák, távolban víz és a költő kezében könyv - (akárcsak Baka kezében, az 1995-ös Szekszárd-inteijúban - aFarkasok órája, amiből olvas, balfelé hajtott fejjel, kicsikét magasra emelt állal) — és elkezdi Weöres; BOLERÓ — ez a vers címe — és folytatja —-„végül mind elmegyünk” 1995. augusztus 28-án átmentünk a másik szobába. Három héten belül akkor két műfordítás kötete is megjelent, az Orosz szimbolisták és végül a Gumiljov. Erről beszéltünk. November Angyalához. Erről is. Nem, nem ekkor mondta el, hogy az Angyalokban hisz. Hogy Isten vagy nem létezik vagy ő a gonosz. Gonosz. Maga a Sátán. És, hogy a világban működő transzcendens erők rosszak. Nem beszéltünk ilyesmiről. Már nincs „térkép” a betegség-barázdákból az arcán. Szemfedősima. Megrándul a szeme a Van Gogh vers alatt. Gombócos a hangja. De a rosszulléte elmúlt. Az utolsó verset - TOLDI - meg is ismételjük. De nem itt tart szünetet. Előbb. Hallgat. Néz. Rám néz. Néma. Le. Lefelé néz. Aztán visszaemeli a tekintetét. Most látom csak... Most látom csak. Nincs itt. A szemei máshol járnak. Az orvosi diagnózis szerint nyilván a láz, a rák, a gyulladás, a vizenyők, a vérerek — nem érdekel-----. Nincs. Elment. Én csak az újszülött gyerekeimet láttam így; máshonnan jönni. Akivel beszélgettem, akinek képével bántam aztán, akinek képét elektronikus úton rögzítette a videokamera: NEM IS Ő VOLT! Annyi ereje maradt, hogy ne engedjen be ben* Baka István felesége ** Banner Géza filmje, 1994. Szegedi Körzeti Televízió 43
