Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Beke György: Végzetes csapdák
biztosítani a többnemzetiségű országokban. Közép-Kelet-Európában mindkettő a demokrácia előfeltétele. Igen, a demokrácia az, ami közös nevezőt jelenthetne a „nyugati” és „keleti” gondolkodásban. Ez lehet igazi összehasonlítási alap. Hozzásegíti a nyugati közvéleményt a sajátosságok megértéséhez. Okosan kell érvelni mellette, mert Bukarest például a maga propagandájában ravaszul ködösít. „Amerikában vannak-e nemzetiségi iskolák? Franciországban van-e arab egyetem?” Bölcsen hallgat arról, hogy mi a helyzet Finnországban a svéd kisebbséget illetően, annál nagyobb hévvel példálózik azzal a szenegáli négerrel, aki Franciaországban telepedik le, és ha megkapja az állampolgárságot, nyomban franciává is válik. Tetten lehet érni a demokrácia súlyos megsértését mind a szlovákiai „alternatív” oktatás bevezetésében, mind az új romániai tanügyi törvényben. Vörösberényben Hecht Anna tanárnő saját tapasztalataival igazolta ezt. Nemrégiben még járási tanügyi igazgató volt Dunaszerdahelyen. Leváltották, mivel nem volt hajlandó a körzetébe tartozó magyar iskolaigazgatókat kényszeríteni arra, hogy „győzzék meg” a szülőket az „alternatív” oktatás bevezetésének „előnyeiről”. Ugyanis a törvény - balkáni módon - feltételül szabta a szülők beleegyezését, ugyanakkor minden lehetséges nyomással kényszeríteni kívánja őket erre a beleegyezésre. 1995 nyarán a pozsonyi minisztérium magyar iskolaigazgatók egész sorát távolította el azért, mert védelmezték önálló iskolájukat, ahelyett hogy - a minisztérium akarata szerint - a felszámolásukra törtek volna. De hát Szlovákia államrendje nem alulról fölfelé épül ki, miként ez a demokrácia alapvető követelménye lenne? Sok vonatkozában igen. A választási rendszer például biztosítja azt, hogy magyar többségű helységekben magyar ember legyen a választott polgármester. Sőt, a törvény úgy jutalmazza a többséget elért pártokat, hogy a kisebbség nem is jut képviselethez a helyi önkormányzatokban. Több száz magyar többségű falu és város van a mai Szlovákiában. Magyar polgármestereik azonban nem szólhatnak bele a területükön működő iskolák életébe. Ezt a jogot a törvény a pozsonyi minisztériumnak tartja fenn. Ilyen nyílt és kierekesztő centralizáció soha nem volt még, fejtegette Hecht Anna. Iskola-tanügyi hivatal-minisztérium, ez a hierarchia útja. A tanügyi hivatalok élén pedig már csak szlovákok vagy renegátok állnak. Hol vannak a hajdani iskolaszékek? A szülői fórumok? A helyi hatóságokat és magukat a szülőket teljesen kirekesztették az iskola ügyeinek rendezéséből. A szlovák államnacionalizmus teljes súlyával a védtelen, kiszolgáltatott magyar iskolákra, tanárokra, diákokra nehezedik. Demokráciában ilyen „diktatúrára” aligha van példa a világon! Pedig „demokráciának” nevezik az „alternatív” oktatás bevezetésének módszerét is. ,A szülők választhatnak” - ez az érvelés. De hiszen a szülők már választanak akkor, amikor magyar iskolába adják gyermekeiket - magyarázta a megtévesztést Dobos László író Vörösberényben. A kétszeres „választás” magának a szabad emberi döntésnek a megcsúfolása. Egyébként is, lehet-e igazán „alternatív”, vagyis „kétnyelvű” oktatásról beszélni, ha a nyelvek nem egyenrangúak? A szlovákiai nyelvtörvény a kisebbségi nyelvek kisebbrendűségének a szentesítése, nem pedig a többségi nyelv „védelme”, miként ezt a szlovák nacionalisták hangoztatják. Medve színmagyar község, pontosabban: összesen két szlovák gyermek él ott. Ezért a két szlovák gyermekért külön iskolát létesítenek - a törvény szerint —, miközben a szórványokban magyar gyermekek ezrei, tízezrei maradnak anyanyelvű oktatás nélkül. Ez az intézkedés pontos másolata a román oktatási rendszernek. Erdélyben Ceausescu alatt az volt a „rend”, most még inkább az lett, hogy akár egyetlen román gyermekért - az odahelyezett csendőrőrmester fiáért vagy leányáért - román tagozatot kell létrehozni. Sőt, román iskolát ír elő az új oktatási törvény 82
