Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 2. szám - Orosz László: Jókai és Kecskemét
Orosz László Jókai és Kecskemét 1 888. október 23-án Kecskeméten, tiszteletére rendezett banketten, Lestár Péter polgármester pohárköszöntőjére válaszolva mondta Jókai: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte. Mikor tegnapelőtt - azt hiszem tegnapelőtt volt - 46 évvel ezelőtt e városba jöttem vézna testtel, akkor még a francia iskolák túlfeszített romantikus irányával eltelve, mondhatom, testben-lélekben betegen, inkább keresve a halált, mint az életet: hát akkor, uraim, itt találtam fel azt az új főidet, amelyen folyvást járok múzsámmal együtt; itt tanultam megismerni a magyar népéletet, a valódi magyar humort, amelynek hogy azt a kévést sikert elértem, köszönöm.”1 Gondolhatunk persze arra, hogy volt ebben a vallomásban némi udvarias túlzás, emlékező írásai meg a regényeiben, novelláiban föllelhető kecskeméti vonások azonban megerősítik, hogy valóban nagy és egyértelműen jótékony hatást tett rá az a kevés híján két esztendő, amelyet 1842 októbere és 1844 júliusa között Kecskeméten töltött a református főiskola jogi fakultásának hallgatójaként.2 3 Gyógyulni küldték, vitték Kecskemétre. Valóban megkapta-e a tüdőbajt egyik pápai diáktársától, vagy elmondatva vele betegségének tüneteit, élénk képzelődéssel kezdte ezeket magán is észlelni, nem tudjuk eldönteni. így azt sem, betegségből gyógyult-e ki Kecskeméten, vagy beteges képzelődésből. Emlékezése az utóbbit sejteti. Mikor Károly bátyja észrevette, hogy kedélybeteg, gyógyulni Kecskemétre vitte. Komáromi ifjú addig még nem tanult Kecskeméten jogot: vagy Debrecenbe ment, vagy Pápán folytatta tanulmányait. Kecskeméten nem is régen lehetett jogot tanulni: 1831 óta működő főiskoláján rendszeres jogi oktatás csak 1836-tól folyt.T A Jókay családhoz a kecskeméti főiskola híre távoli rokonuktól, Karika Jánostól juthatott el, aki 1837-ben kapott ott katedrát a teológiai fakultáson. Jókayéknak azonban korábbi kecskeméti kapcsolataik is voltak: az író apja a kecskeméti Sár- közy András ügyvédjeként járt el a komáromi törvényszéken az 1820-as évek elején. Ügyfeléhez intézett levelei a hivatalosnál bensőségesebb kapcsolatról tanúskodnak, 1 Jókai Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. mű kecskeméti fejezetének ügyében Feszty Árpád, Hoitsy Pál és Roskovics Ignác társaságában járt Kecskeméten 1888. október 23-tól 25-ig. Beszédét és a későbbiekben a látogatás részleteit a Kecskemét c. hetilap 1888. október 28-i számából idézem. 2 Jókai kecskeméti diákéveit fölidéző legfontosabb emlékezéseAz én iskolatársaim (1893) = Az én életem regénye. Bp. 1912. (J. M. Hhm 5.) Ezt idézem hivatkozás nélkül. 3 A kecskeméti főiskoláról: Emlékkönyv a Kecskeméten működő egyetemes református jogakadémia fennállásának századik évfordulójára (1831-1931). Kecskemét, 1932. 55
