Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 12. szám - Beke György: Csíkszentdomokos (Száz éve született Márton Áron)

négy kemencéje az egyházközség kőbányájából kapott nyersanyagot. A takarékos energiagazdálkodás folytán a szövetkezet kemencéi olcsóbban termeltek, teljesítményük elérte az évi 80-100 vagon meszet, ezt Csík megyében és részint a szomszédos Moldvában értékesítették.

„Az így összefüggő ipartelepek, melyek köcsönösen fokozzák egymás jövedelmét azáltal, hogy a fűrésztelep melléktermékeit felhasználhatják, szép eredményt mutatnak fel, nyereségük 1936-ban több mint félmillió lej volt, ami biztosítja a szövetkezet további fejlődését.” (Bözödi György)

További fellendülést hoztak az 1940 és 1944 közötti észak-erdélyi „magyar évek”, amelyekben a budapesti kormányzat kedvezményekkel istápolta az erdélyi magyar gyáripart. Noha a Karda-vállalkozás jellege szerint továbbra is szövetkezet maradt, 1948. október 18-án, külön törvénnyel a román állam saját kezelésébe vette. Júniusban még „kifelejtették” az államosítandó üzemek jegyzékéből, éppen szövetkezeti jellege miatt. Aztán visszatértek az intézkedésre - ebből is kitetszik, hogy a székelyföldi vállalkozások tönkretétele volt a cél - és a Csíki Magánjavakkal meg a gyer- gyói erdőkitermelő szövetkezettel együtt, Bukarest rátette a kezét erre a székely közösségi vagyonra is.

Buknia kellett Karda Ferencnek is, miként nem sokkal később Kurkó Gyárfást állította félre a román párthatalom. Mi lett Karda dr. további sorsa? A Ceausescu-dik- tatúra utolsó előtti évében kerülgetve közelítettem a témához Csíkszentdomokosan, Kristály Lajos otthonában. A férj is, Matild asszony is a faluban tanított; Kristály tanító évtizedeken át a helyi művelődési otthont is igazgatta.- A Kardák? - vonta össze szemöldökét a tanító. Előbb a testvéreket mondta, Károlyt, Árpádot, Pétert, csak a végén Ferencet. Apjuktól összesen 22 hold földet örököltek. Nagyjából ennyi volt a Márton Ágoston birtoka is. Megélni kevés, az osztályharcban túlontúl sok. A „proletár faluban” vagy 15 középgazdát minősítettek kulákká; 20-30 hold szántófölddel és legelővel már kibékíthetetlenné nyilvánították az ellentétet a falu és köztük. A Karda testvérek közül egyedül Péter maradt a föld mellett. Mintagazda volt 1945 előtt, „mintakulák” lett öt év múlva. O végig úgy dolgozott, mintha nem is háborognának körülötte az indulatok. Kiküldték a gyűlésből, mint kulákot, többé arrafelé se ment. Majd hívták, hogy jöjjön, kezdtek ráfanyalodni a tudására. Karda Pétert kiváló kolhozparaszttá minősítették, megtették az állattenyésztő farm brigádosának, majd egyenesen a termelőszövetkezet párttitkára lett.- Hát Ferenc, akik a Victoria szövetkezetei létrehozta?- Börtönbe csukták. Megjárta a Duna-csatornát, a nagy romániai internálótábort, a román Recsket, hazajött, hogy itthon kuláksorba kerüljön. Sokszoros adó, kirekesztettség mindenünnen. Fiait nem vették fel az egyetemre. Érettségiig is csak „lopva” tanulhattak. Sok csíki „kulákgyerek” ment akkoriban bánsági magyar iskolákba, mondjuk Lúgosra, ahol kellett a gyermek, nem volt elég diák, „elnézték” a kulák származást.- Mi van most a két Karda-fiúval?- Pál technikus Szászrégenben, a faipari üzemben. Zoltán beszerző Balánbányán. Nem mentek túl messzire a falunktól. Apjuknak azonban a párthatalom soha nem bocsátott meg. A „szövetkezeti világban”, ahogyan nevezték, nem volt kegyelem annak az embernek, aki itt a szövetkezést meghonosította. Pedig éppen a Victoria ]6 alapja lehetett volna az okos gazdasági átalakításnak, amely tudatosan épít a helyi hagyományokra.

Életrevaló helyi hagyományok. Márton Áron egyenesen a lelki élet körébe sorolta a jó hagyományokat, a népi szokásokat. Azt a népi kultúrát, amelyben a keresztény hit és erkölcs él. Ugyanakkor lépést tart a világ haladásával.

83