Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 12. szám - Gál Sándor: Január és december között (Naplójegyzetek)
Gál Sándor Január és december között (Naplójegyzetek) eggel rövid hóvihar — megfehéredett a város * * * A bizonytalanság fenesége rág az év eleje óta, mert a Keleti Napló léte megint veszélybe került: nincs pénz a kiadásra. A januári szám még megjelent, a februárit is előkészítettem, de D. L. — vei való telefonbeszélgetés után egyelőre a második szám kéziratát visszatartottam. Végül is abban állapodtunk meg, hogyha a „provizóriumból” kapunk valami pénzt, akkor márciusban egy összevont számmal oldom meg az átmenetet. Volt már ilyen, de akkor egy egész esztendő lett egyetlen szám: 1-12! Ez a teljes lehetetlen állami lezüllés már nem az én idegrendszeremnek való. Nehezen viselem az egészet, s ebből következik, hogy rosszul alszom; van, hogy egész éjszakákat virrasztók át, s nem látom a kiutat, nem látok semmilyen megoldást. Mindabból, ami Pozsonyban történik, látható, hogy egy jól összehangolt támadás folyik — ellenünk. Mert: az iskolák, a sajtó, a színházak, a magyar kultúra egésze ellen cselekszik ismét az egész szlovák fovezérség. Meciar megint a nemzetőrség - domobra- na - felállítását igyekszik elfogadtatni. Azt hiszem, rövidesen el kell dönteni az ez ellen való cselekvés módját. Talán amit Lacink Marcelházán megtett, amikor a falu nevét ellopták, az az út járható lenne. De ezt meg kellene szervezni Pozsonytól Ag- csernyőig. Meg bizony! Csakhogy van-e még bennünk annyi erő, öntudat és elszá- nás, hogy cselekvésre mozduljunk?! * * * Fogynak a téli napok következetesen és kemény fegyelemmel, bár az idő, mintha március végén járnánk már - a hőmérséklet napközben tíz fok körüli. Ezzel szemben az én hangulatom januári fagyos-hideg. Mert a Keleti Napló megjelenésének lehetőségei változatlanok. Semmi bizonyosat nem tudok. Csak dolgozom, s nem tudom, van-e értelme a munkámnak. A februári szám meg sem jelenik; áthidalásul elkészítettem egy 24 oldalas összevont - 2-3 számot, el is küldtem Pozsonyba, de egyelőre dossziéban áll az egész. Holott már az áprilisi szám is majdnem teljesen elkészült. A bizonytalanság egyre jobban elkeserít, s szinte semmi lehetőségem sincs a cselekvésre. A jelenlegi szlovák kormányzat, és vezető párt-diktatúra teljesen tekintet nélküli s ráadásul szemtelenül cinikus. Komolyan azt hiszem, hogy egy valódi fasiszta jellegű szlovák társadalom megformálása - újraformálása - zajlik a Tiso- i elvek alapján, azok felmelegítésével. S a nyugati „bölcs” politikusok megeszik a Meciar-i maszlagot. Mi meg szépen, lassan beledöglünk ebbe a demokráciába, ami nem egyéb hazugságnál. 61
