Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 12. szám - Zelei Miklós: Eutanázia (novellaciklus)
Zelei Miklós Eutanázia tr D Eutanázia úr meg a közkönyvtár érákban kettészelve kipattan. Csizmanadrág, csizma, az ezüst váll-lapok a tomporon fel-, és az igyekvő lépések természete szerint, levillannak. Kifényesítve, jól táplálva, egészségesen és férfiasán, Eutanázia úr maga az élet a foglyai közt. Van lány, aki még szerelmes is belé. A szép nőket, a szép férfiakat keresi, akikből sugárzik, hogy vannak. Átjön rajtuk. Az ő bőrükből készül a legjobb olvasólámpa. Több fényt! Eutanázia úr kakái és közben filozofálgat Azt mondják a szomszédaim, undorító, ahogy letolt gatyával kucorgók itt a körülszaros határállomás mögött, de meg se hallom őket, annyira undorítóak, ahogy letolt gatyával kucorognak itt a körülszaros határállomás mögött. Most legalább látni, hogy ők csinálják! Ok szarnak össze mindent. Eutanázia úrnő háttérdala Minden évben tíz és fél centi csakis kindercsoklitejjel, és mire tizennyolc, kifejezetten százkilencven, nem is ember, aki a százkilencvenet nem éri el, de any- nyian vannak, mer’ rengeteg a nem tervezett gyerek, egészen borzasztó, telefonhoz hívják kaparás közben a’ orvost, és a bébi megszületik tolókocsival, mer’ a természet meg, amit csak tud, igyekszik pótolni, és szörnyű, ahogy a városban kocsiznak, mer’ amelyik rendesen jár, arról se tudja, mit gondoljon az ember, nincsenek szabályosan növesztve, összevissza a hajuk, kövérek, soványak, fekete, barna, nyilván, hogy a csontozatuk mésztartalma se kielégítő, és mind akarnak valamit, de ha mi, akiknek tervezett gyermekeink vannak, összetartanánk, nem volna azér’ ilyen nagyon nehéz, hogy naponta csak a kindercsoklitot mire reggeltől estig összeszedem, öt kilót legalább, az mibe van, plusz vele a munka, alig tudok ennyiből egészen éjjel fél liter tejet kivonni, hogy meglegyen reggelire, ami kell a tíz és fél centi évihez, amikor csinálhatnánk együtt, nem az 23
