Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 10. szám - A nyolcvanéves Révész László professzor köszöntése (Összeállította és a bevezetőt írta: Szekér Endre)

a Po Prostu, a legnagyobb lelkesedéssel írt Magyarországról. Ebben az újságban, va­lamint a többi nem kommunista lengyel újságban, sohasem fordult elő olyan kifeje­zés, mint „ellenforradalom”, „fasiszták”, „fasiszta banditák”, „imperialista zsoldo­sok”. A forradalom kinövéseire is csak egyszer utalt a Po Prostu, röviden, egy mellékmondatban: ,A- forradalmat letörték, mielőtt még kivirágzott volna. Arany be­tűkkel fog bekerülni a történetbe, akkor is, ha bizonyos negatív jelenségek előfor­dultak: ezek azonban sem a forradalom jellegére, sem lefolyására nem voltak döntő­ek.” (Marian Bielecki: A magyar forradalom 1956. 55. o. lengyelül). Roman Zimand a magyar forradalmat már cikkének címében is így jellemezte: „Az egész világ mun­kásságának ügye!” (Po Prostu, okt. 28.) A sztálinizmus nemzetközi jellegű, ezért az antisztálinizmusnak is nemzetközi harcnak kell lennie. A felkelés okául a szerző a sztálinizmust jelölte meg: „Köztudott, hogy a magyar tragédia fő okozói a sztálinis­ták voltak, nemcsak a nyílt sztálinisták, hanem a titkosak is, mint Gerő, aki a KB élén állt, mely a szovjet hadsereget hívta segítségül. Ez pedig olyan helyzetet terem­tett, amelyről a kommunizmus elvakult ellenségei is csak álmodni tudtak: egy állam hadserege, amely 39 évvel ezelőtt a győzelmes forradalmat kivívta, egy népre kezdett lőni, amely a demokratikus követelések teljesítését akarta. A magyar tragédia - mint bizonyos fokig a lengyel történelem is az utóbbi években - a nemzetközi munkásmoz­galomfordulóponthoz sodorta... Tételem: a magyar események fordulópont a nemzet­közi proletariátus számára. Sok tény látszik ezt bizonyítani. A budapesti október tra­gédiája mindenekelőtt a sztálinizmus népellenes arcát mutatta... ... Egy kiváló cikk szerzője, Bielecki, október 26-án repülőgépen Budapestre érke­zett... Bielecki következtetése: „Az első kaotikus információkból kétségtelenül kiderült a tény: az egész nemzet a felkelők oldalán áll... Szerinte a magyar tragédia tanulsága a következő: „Nem lehet egy nemzettel ágyúkkal, méghozzá idegen ágyúkkal beszélni, amikor az a szabadságra és az igazságosságra való elidegeníthetetlen jogát követeli.” „Po Prostu, nov. 25.) Uj Látóhatár, 1986. 3. (Új Látóhatár, válogatás, Püski, 1989.) Összeállította és a bevezetőt írta: Szekér Endre 76

Next

/
Thumbnails
Contents