Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 9. szám - Lázáry René Sándor: Zsoldosének, hajdútáncz; Toborzó; Kettős portré Erdélyről; Regesta Hungarorum (versek)
Lázáry René Sándor Zsoldosének, hajdútáncz Bevonultunk Szászlónára, Letörött a zászlónk szára! Szászfenesről Kolozsvárra, Lovunk szuszog, koros pára! Kapus, Kisbács, Kolozsvár: Kopott csizmánk poros már! Erdőfelek hátán Torda, Hej, tárkonyos bárányborda! Aranyosszék, kedves Gyéres, Tépett ingünk nedves, véres! Alvincz, Felvincz, Nagyenyed: Kihörpintjük a hegyed! Megfáradtán, falást alva Szálltunk beléd, Balázsfalva! Megehülten, nem es falva Futtunk beléd, Ebesfalva! Holdvilág vár, Segesvár: Vérző hadunk sebes már! fAranyos-Gerend, 1888 októberében) LÁZÁRY RENÉ SÁNDOR 1859-ben született Kolozsvárott. Latin és francia szakos tanár volt, kiváló romanista hírében állott, de hosszabb ideig hivatalnokként is működött. 1890-től főleg Marosvásárhelyen élt. A várossal szomszédos Marossárpatakon hunyt el 1927 októberében. Negyven verse még 1992 augusztusában került elő a marosvásárhelyi Molter-hagya- tékból. A hirtelen, sőt: hihetetlen fölfedezést követő filológiai kutatómunka, illetve a nehéz és szövevényes életrajzi nyomozás eredményeképp jó néhány eredeti Lázáry-levélre és elegyes följegyzésre bukkantunk a költő élettársának, későbbi özvegyének, Vajdaréthy Júliának mindeddig lappangó hagyatékában... Am ugyanott további kilencvenöt költeményre, valamint Marullo Pazzi (későreneszánsz költő és zeneszerző) tizenkét versének átköltésére avagy fordítására akadtunk. A Lázáry-ocuvre immár teljesnek látszik, illetőleg annak mutatkozik. Földolgozása folyamatban van. (Dr. Vajdaréthy Rábán szíves hozzájárulásával közzéteszi: Kovács András Ferenc.) 1