Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8. szám - Szekér Endre: Buda Ferenc csöndországa (A Falak könyve verseiről)

aranypénzeit csillogtatja meg. - A kilencedik vers - igazán töredéknek tekinthető. Egy képzeletbeli hosszabb versből nem maradt meg már több, mint három sor, s ezekből is kettő ismétlődik. Vers-sóhajnak nevezhetnénk, melyben a költő szavainak eltűnéséről, verseinek elröppenéséről, az összeillő szavak megbicsaklásáról ír. „Számyaszegettek” ezek a szavak. Nem tudnak repülni. A szavainak „elhullását” érzékeltető „mind odavan” ismétlése pedig az 1848-as szabadságharc elbukása utáni keserű Arany Jánost idézi rejtetten, az Ősszel sorait: „Oda van a szép nyár, oda!” - A tizedik verstöredék rövid, de csaknem teljesnek tűnő önvizsgálat. Nincs menekvés, nincs kiút, sokakat sűrű háló von be, mint Ady eltévedt lovasa bizonytalan, ködös, kísérteties Őszben, köd-gubás Novemberben jár. Az Ady-versben mindenütt bozót, erdő, süket köd, téli rémek, „láncolt lelkek” jelennek meg. A Buda-versben verem, dögkút, háló, kiúttalanság veszi körül. Körénk vermet ásnak, „mindig csak egy nyomon” haladhatunk, pontosabban: „vonszolódunk”. Komor hangulatú verssorok ezek, és e pár sor végére, külön sorba helyezve, kiemelve — a „dögkutat” találjuk. - A tizenegyedik töredék — valóban töredék-versnek tekinthető két verssorával: „Hajnalfény hullazöldje / iszonyul rá a földre.”. Lehet, hogy verskezdetnek indult ez a két sor, s aztán magára maradt. Az első összetett szó még pozitív hangulatú („hajnalfény”), de a folytatás már mélybehullik, és az ég s a pokol találkozik a „hullazöld” színben. Ez a fény nem sugárzik, hanem minden szépségétől megfosztva „iszonyul rá a földre”. Az inkább melléknévként használatos „iszonyú” most igévé válik. Ebben a Buda-versben a hajnalfény nem röppen, nem lehetünk részesei a hajnal csodájának, hanem ebben a felfordult világban a hajnalfény ránkborul „hullazölden”. — A tizenkettedik töredék is „öntanúsító” vers — Kiss Ferenc szavával élve -, melyben a maga példájával, megszenvedett sorsával vet számot. A költő olyan, mint az árva gyerek, mint a magányosan virrasztó őr, akit mindentől megfosztottak, börtönbe került. A versben az a szép, az a katartikus feloldás, hogy minden kitagadottság, meghurcoltatás ellenére hű maradt a hazához: „én itt is / a szívedhez találtam / és talpraálltam, / ó hazám.”

A töredékes börtönversek — egy különösen fontos és szép versciklussal folytatódnak a Falak könyvében, mely szintén 1957-1958-ban íródott. Formai szempontból is határozottan elkülönül ez a versciklus a korábbiaktól, mert a töredezettség vagy a gyakori kis teljedelem helyett most végig azonos versszerkezetet találunk. Mint a Falak könyvének verstípusairól szólva már említettük, hogy Buda Ferenc - tőle szokatlanul - a szonett formáját választja, egybeírva a két négysoros és két háromsoros versszakot. A rímképlet különbözőképpen alakul, pl. többször ababcdcdeefggf vagy ababcdcdefefgg megoldással találkozunk. Címet nem ad egy-egy versnek, a verskezdeteket emeli ki nagybetűvel. Buda Ferenc versciklusa önéletrajzi jellegű, „korunk földjébe ásva” vall meghurcoltatásairól, börtönéveiről. Szabó Lőrinc Tücsökzenéje terjedelmesebb, más életszakaszt ábrázol. (Más korban, más stílusban, más körülmények között írta börtönverseit Faludy György 1950- és 1953 között.) - A KISKESEMMEL kezdetű verse az 1956-os forradalom utáni „futószalagon szerelt tárgyalásokról ír, melyeket előre gyártott „elemekből” előre állítottak össze: csak látszólag „törvényesen”. A költő a futószalagos tárgyalások színhelyét „gépcsarnoknak” nevezi, az időszakot „dudvás félelmeivel”, detektívjeivel, az ügyész vádjaival jellemzi. Ismét szociográfikus vonatkozású, hitelességű ez a vers is: a tárgyalással, a letartóztatási hullámmal, a fogház lakóinak „szaporodásával”, az igazság kimond- hatatlanságával. De most a versben a költő igazságot tesz a jövőbeli „ítélet idő” és a „földgolyónyi” igazi tárgyalóterem előtt. - AZ OLDALT ÉS SZEMKÖZT elkészülő rendőrségi fotóról szól a következő vers. Ez másképpen emlékezetes, mint egy gyerekkori kép vagy egy családi fénykép. A rendőrségi fotó különböző helyzetekből, nézőpontokból készül, hozzátartozik az ujjlenyomat. A Hatalom „nyilvántartja” a ma59