Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 7. szám - Kovács András Ferenc: Alekszej Asztrov versei (versciklus)
Kutyaszerenád Imádom kedves csak magát Nyüszítő szemmel nézem estig Nyikorgó csendes ablakát Szívem csattogva szélbe festik Mikéntha nedves nagy plakát A téli ég sötét jegén Csillag csicsonkáz kutyafalka Vonít egy üstökös szegény Szaladgál mert kigyúlt a farka Nem tartozom közétek én A horda utcán hempereg A sánta házmesterre berreg Csodásak ám az emberek Harsognak elvek eszmetervek Gyakran vakkani sem merek Meguntam kóbor csontokat Utálok folyton nyalni nyelni Atyuska olykor koncot ad Könnyebb a morgó bajt viselni Ha mancsom jó bort bontogat Más nem kameltem csak magát Mit nékem pezsgő ikra hal vad Hát nyissa kedves ablakát A hajnal házfalakra alvad Mikéntha nedves nagy plakát Epilógus Bulgakovnak Ebcsont beforrhat tudjuk azt Agarat afgánt gyáva korcsot Újfunlandit tacskót kuvaszt Hurok vár áldja bár a sorsot Agyonver úgyis megnyuvaszt
