Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 4. szám - Kilencven éve született József Attila - A téridő koordinátái (Sándor Iván beszélgetése Wallesz Lucával)

Kilencven éve született József Attila A téridő koordinátái (Sándor Iván beszélgetése Wallesz Lucával)1 — Kezdjük az ismerkedésükkel József Attilával... — 1924-ben, egyik nap anyám1 2 hazajött egy szalonból és azt mondta: gyerekek, megismertem egy zsenit. Meg is hívtam, egyszer majd eljön, egészen fiatal fiú. Más­nap reggel már úgy háromnegyed hét felé csöngettek. Én éppen iskolába készültem. A takarítónő jött és mondta, hogy egy fiatalember van itt. Anyám még ágyban volt. Attilát beengedték az egyik szobába. Attól kezdve mindennap nálunk volt. Én isko­lába mentem délelőtt, anyám festett, ő meg ott üldögélt.-Az, hogy egy fiatalember jött, esemény volt? Semmit nem tudott róla? — Nem tudtam. Én akkor annyira diák voltam. Anyám mindig az egyik szobában volt irodalmárokkal, én a másikban a barátnőimmel, pajtásaimmal, diákokkal.3 — Kik voltak a vendégek? — Hát a Sándor Kálmán... Járt hozzánk Tersánszky is... — Vissza tud emlékezni Tersánszkyra? Hogy tudott őbeilleszkedni a társaságba? — Remekül. Hozta mindig a gitárját és gitározott. Amikor apám4 reggel elment, gyorsan befutóttünk, kinyitottuk a két szoba közti ajtót és vártuk a vendégeket... Aztán, mikor elmentek, eltüntettük a borospoharakat. A vendégek ott énekelgettek. Attila sokszor énekelgette a Hej, te bunkócskát. Volt egy édes kis verse, amire en­gem tanított. Hogy vette, honnan vette... ? Fából való az pipaszár / Végigcsorog raj­ta a nyál, / Azon nincs mit csodálkozni, / Mert az élet hibli-hubli... Sok mindenre ta­nított. Úgy kezelt, mint egy gyereket.-Átnéztem a korszak verseit. Említette a játékos József Attilát. Valóban megszólal a játékosság a versekben, de csak egy részükben. A többiből már az hang szól, ami ké­sőbb kiforrt a költészetében. Érzett akkor ilyen kettősséget a viselkedésében is? — Nekem mindig vidám, játékos volt. Gyerekek, hagyjatok már felnőni, ezt is mondta. — Vissza tud emlékezni arra, hogy mozgott, mennyire volt otthonos ebben a társa­ságban? — Nagyon otthonos volt. Állandóan szavalt. Mondom, köztünk volt. Akkor nagy di­vat volt a barkochba játék, hát remekül barkochbázott Attila. Én képtelen voltam logikusan kitalálni valamit, de Attila remek volt. Egyszer barkochbánál ő volt a „hunyó”, kiment az előszobába. Kiáltottunk, hogy szabad, bejött és elfogulatlanul 1 Tizenkilenc esztendős a magnószalag, amely őrzi a beszélgetésünket. Wallesz Luca ma is abban a lakásban él (Mexikói út 30/a.), ahol 1976-ban találkoztunk. 2 Gyenes Gitta (Wallesz Jenőnél festőművész 3 A helyszín: Mexikói út 54.1. 3. 4 Wallesz Jenő ismert hírlapíró (1871-1943). Akkoriban, majd haláláig az Újság szerkesztője. 40

Next

/
Thumbnails
Contents