Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Tóth Tibor: Hogyan élt Arany János Nagykőrösön?
nyék, amelyeket ismernünk kell, ha helyesen akarjuk megítélni a nagykőrösi éveket. 5. Arany és leánya, Juliska Arany János végtelenül családszerető ember volt. Biztosra vehetjük, hogy a lelkileg érzékeny költő hangulatát nagyban befolyásolta, mi történik családja tagjaival. Felesége a Nagykőrös elleni zsörtölődések dacára nem érezte rosszul magát itt, igaz, sokszor kisebb betegségek zavarták a nyugalmát; fiában igen sok öröme telt, de szeme fénye Juliska volt, az idősebb gyermeke. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogyan járulhatott hozzá ő Arany kedélyének alakulásához, mennyire befolyásolták a vele történtek a költő mindennapjait. Juliska tízéves volt, amikor Nagykőrösre került, és eladó lány lett, amikor kilenc év múlva elment a városból. Nyugodtan kimondhatjuk, a kislány minden öröme egyúttal Aranyé is volt, és szomorúságait is viselte a költő, talán még jobban, mint maga a gyerek. Ami tehát Juliskával történt, döntő módon befolyásolta Arany lelkét. Azt persze nem tudjunk mind elsorolni, mi történt a kilenc esztendő alatt Juliskával Nagykőrösön, de néhány fontosabb momentumot, mely hihetőleg hatott Aranyra, szeretnénk kiemelni. Szólunk majd Juliska színészkedéséről, súlyos betegségéről és nagy szerelmi csalódásáról. 5.1. A színház, a színészi játék nagyon közel állott Juliskához. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy szívesen ment szüleivel Pesten színházba, hanem abban is, hogy maga is örömmel vállalta a színészkedést. 1853. decemberében Arany ezt írja Tompának: „Nőm, gyermekeim egészségesek, Laci iskoláz, Julcsa pedig komédiáz; több vele körülbelül egykorú leánykákkal a Jókai Örmény és családját akarják eljátszani, melyet maguk vígjátékká alakítottak. E gyermeknek igen nagy szenvedélye van minden iránt, ami nem prózai, s ez nekem nem kevés gondot ad, mert egyfelől azt sem akarnám, hogy műveletlen maradjon, másfelől félek, hogy ábrándozó lesz, s az élet prózai oldalába nem fogja tudni magát beletanulni. Midőn Pestről hazajöttünk, anyját egyszerre csak e határozott hangon ejtett szavakkal lepte meg: anyám, én színésznő leszek. Meglehet, csak múlékony benyomást tett rá a nemzeti színház, de meglehet, örökösét. Ezért akarnám én, inkább a háztartási gondok felé vonni, de azokra, bár sok ügyessége, nem sok kedve van.”64 Öröm és gond együtt cseng ki a mondatokból, de az apai aggodalom, hogy mi lesz a lányával, talán erősebb. De hát mi is volt az a bizonyos Örmény és családja előadás, melyre a költő hivatkozik? Juliska és barátnői, a Gubody-lányok átdolgozták Jókai egy novelláját jelenetté, és elő is adták. Az átdolgozás ma is megvan, s a címlap büszkén hirdeti: színpadra alkalmazták Arany Juliska és Gubody Zinka. A szereplők is a baráti körből kerültek ki, s csupán a rendezésben segítettek a felnőttek, többek között Arany tanártársa, Szilágyi Sándor. 64. Leveleskönyv 219. o. 55
